Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legtöbben úgy gondolják, hogy a vízivással egyszerűen nem lehet túlzásba esni. A hidratálásról szóló tanácsok mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy igyunk többet, különösen nyári melegben vagy sportolás közben. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy a túlzott vízfogyasztás akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
Ezt hiponatrémiának nevezzük, ami azt jelenti, hogy a vér nátriumszintje a normális érték alá csökken. Az állapot súlyos esetben akár idegrendszeri károsodáshoz, kómához és halálhoz is vezethet.
A vízmérgezés nagyon is létezik
A hiponatrémia a leggyakoribb elektrolitzavar, amellyel a kórházakban találkoznak. A fekvőbetegek 20-35 százalékánál előfordul valamilyen formában, az intenzív osztályokon és műtétek után még gyakoribb.
Az állapot akkor alakul ki, amikor a testben felborul a víz és a nátrum aránya az előbbi javára. A vér nátriumszintje normál esetben 135 mEq/l fölött van, hiponatrémiáról általában akkor beszélnek, ha az érték 135 alá csökken. A 130-135 közötti értéket enyhe, a 125-130 közötti tartományt közepes, míg a 125 alatti szintet súlyos hiponatrémiának tekintik.
Miért olyan fontos a nátrium?
A nátrium nemcsak egyszerű ásványi anyag. Ez az egyik legfontosabb elektrolit, vagyis olyan anyag, amely szabályozza a sejtek működését, az idegrendszeri ingerületvezetést, az izmok működését és a folyadékháztartást.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A testben a víz és a nátrium aránya nagyon szigorúan szabályozott rendszer. Ebben a veséknek, a hormonrendszernek és az úgynevezett antidiuretikus hormonnak, röviden ADH-nak is kulcsszerepe van. Ez a hormon segít szabályozni, mennyi vizet tartson vissza a szervezet.
A vesék rendkívül hatékonyan dolgoznak. Egy egészséges ember veséje naponta akár 180 liter folyadékot is megszűr, miközben a szervezet végül csupán 1-2 liter vizeletet választ ki. A szervezet ugyan akár napi 15-20 liter vizet is képes lehet kiválasztani, de ennek van egy fontos korlátja: óránként csak meghatározott mennyiségű folyadékot tud feldolgozni.
Ha valaki rövid idő alatt túl sok vizet iszik, a vesék egyszerűen képtelenek ellátni a feladatukat.
Már 3-6 liter víz gyors elfogyasztása is kiválthatja a vízmérgezést, különösen akkor, ha közben valaki intenzíven sportol, sok sót veszít izzadással, vagy olyan gyógyszert szed, amely befolyásolja a vízháztartást. Extrém esetekben a probléma maratoni futóknál vagy katonai kiképzéseken is előfordul. Bizonyos drogok, mint az MDMA, vagyis ecstasy használata szintén ismert kockázati tényező, mert egyszerre fokozza a szomjúságérzetet és a víz visszatartását.
Az agyra is hatással lehet
A hiponatrémia azért veszélyes, mert a túl sok víz felhígítja a vért. Ilyenkor a víz beáramlik a sejtekbe, amelyek megduzzadnak. Ez különösen az agyban jelent problémát. A koponya ugyanis fix, zárt szerkezet, amely védelmet nyújt az agynak, cserébe azonban tágulni nem képes. Az agyszövet duzzanata, vagyis az agyödéma ezért életveszélyes állapotot idézhet elő.
A tünetek eleinte könnyen félreérthetők. Sok beteg fejfájást, hányingert, gyengeséget vagy szédülést tapasztal. Gyakori a fáradtság és a koncentrációs zavar is. A nátriumszint további csökkenésével
megjelenhet a zavartság, a memóriazavar és a koordinációs probléma.
Súlyos esetben a beteg álmosnak, dezorientáltnak tűnhet, görcsrohamok jelentkezhetnek, majd eszméletvesztés és kóma is kialakulhat. A gyorsan kialakuló hiponatrémia különösen veszélyes, mert az agynak nincs ideje alkalmazkodni.
Nemcsak az lehet a gond, ha sokat iszunk
A problémát tovább bonyolítja, hogy a hiponatrémia mögött nem mindig egyszerűen a túlzott vízfogyasztás áll. Gyakori kiváltó ok a hányás, a hasmenés, a szívelégtelenség, a májcirrózis, a vesebetegség és bizonyos hormonális rendellenességek. A pajzsmirigy alulműködése vagy a mellékvese elégtelen működése szintén szerepet játszhat kialakulásában. Sok gyógyszer is növeli a kockázatot, köztük az antidepresszánsok, vízhajtók, fájdalomcsillapítók és antipszichotikumok.
Az alacsony nátriumszinttel kapcsolatos problémának három formáját különítik el:
- Létezik hipovolémiás forma, amikor a szervezet egyszerre veszít sót és folyadékot, ez előfordulhat például hányás vagy hasmenés miatt.
- Az euvolémiás forma esetén a folyadékmennyiség látszólag normális, de a szervezet túl sok vizet tart vissza. Ez gyakran az úgynevezett SIADH-szindrómához kapcsolódik, amelynek következtében a szervezet túlságosan sok antidiuretikus hormont termel.
- A harmadik típus a hipervolémiás hiponatrémia, amelynél a szervezetben túl sok folyadék halmozódik fel – ez sokszor szívelégtelenség vagy májbetegség miatt jön létre.
Kezelhető, de nem mindig tűnik el nyomtalanul
A kezelés attól függ, milyen gyorsan alakult ki az állapot és mennyire súlyosak a tünetek. Enyhébb esetekben elegendő lehet a folyadékbevitel csökkentése. Súlyos hiponatrémiánál azonban speciális, magas sótartalmú infúziót, úgynevezett hipertóniás sóoldatot alkalmaznak. Ezt rendkívül óvatosan kell adagolni, mert a nátriumszint túl gyors emelése szintén súlyos idegrendszeri károsodást okozhat.
Az egyik legrettegettebb szövődmény az ozmotikus demielinizációs szindróma. Ez akkor alakulhat ki, ha a krónikusan alacsony nátriumszintet túl gyorsan korrigálják. Az állapot során az idegsejtek védőburka károsodik, ami akár bénulást, beszédképtelenséget, görcsöket vagy akár úgynevezett „bezártság-szindrómát” okozhat. Ilyenkor a beteg éber marad, de szinte teljesen mozdulatlanná válik, és csak a szemmozgásával tud kommunikálni.
Fontos a mértékletesség
Az elmúlt években a közösségi médiában egyre több szélsőséges hidratálási tanács terjedt el. A közösségi médiában néhány influenszer akár napi 5-6 liter vagy még ennél is több víz elfogyasztását ajánlja, hogy egészségesek és fittek legyünk. Ez azonban ártalmas lehet, hiszen a túlzott folyadékbevitel ugyanolyan veszélyes, mint a kiszáradás. Az egészséges szervezet szomjúságérzete a legtöbb embernél megbízhatóan működik, ezért nem érdemes erőltetni a folyamatos vízivást.
Különösen fontos odafigyelni intenzív sportolás közben. Ilyenkor nemcsak a folyadékot kell pótolni, hanem az elveszített sókat is. Ezért hosszabb fizikai terhelés során gyakran hasznosabb lehet elektrolitokat tartalmazó italokat fogyasztani a kizárólagos vízivás helyett.
Ha az egészségügyi előnyökre koncentrálunk, akkor a vízivás időpontja is számít.
