Kik és miért telefonoznak vezetés közben?

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Milyen típusú személyiségek hajlamosak kockára tenni saját és mások testi épségét azzal, hogy a volán mögött a telefonjukat nyomkodják? – erre a kérdésre kereste a választ egy friss kutatás.

Telefonhívás, csetelés, e-mailek ellenőrzése, hangüzenet rögzítése – köztudott, hogy az autóvezetés közbeni mobilhasználat életveszélyes, hiszen egy véletlen sávváltáshoz vagy tragédiával végződő ütközéshez már az is elég, ha csak a pillanat egy töredékéig terelődik el a figyelmünk az útról és a környezetünkről. Lehetünk bármilyen magabiztos és gyakorlott járművezetők, veszélyeztetjük a biztonságot, ha nem vesszük komolyan azt a tényt, hogy a biztonságos közlekedéshez állandó és osztatlan figyelemre van szükség. Márpedig az okostelefon- és internetfüggőség mindenhova elkísér minket: aki eleve hozzá van szokva, hogy ötpercenként ránézzen a telefonjára, az nagy valószínűséggel vezetés közben is könnyen kísértésbe esik.

Az okostelefon- és internelfüggőség mindenhova elkísér minket...
Fotó: Davizro / Getty Images Hungary

Az amerikai Nemzeti Autópálya Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) szerint egy rövid üzenet megírásakor átlagosan öt másodpercre vesszük le a tekintetünket az útról, és ennyi idő alatt autópályán egy futballpálya hosszával megegyező távolságot teszünk meg – írja a Psychology Today szerzője, aki az alábbi statisztikai adatokat gyűjtötte össze az Egyesült Államokból:

  • A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) jelentése alapján a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek 9 százaléka a sofőrök elterelődött figyelme miatt következik be, ezeknek a baleseteknek pedig a negyedéért a vezetés közbeni csetelés, üzenetírás felel.
  • A volán mögötti telefonozás az USA-ban évente nagyjából 400 ezer sérüléssel és 1,6 millió ütközéssel jár.
  • 2012 és 2019 között 23 ezer haláleset történt figyelmetlen vezetés miatt.
  • 2018-ban több mint 2800 halálos kimenetelű közúti balesetet okozott a vezetés közbeni mobiltelefon-használat.
  • Ezek a számok megközelítik az ittas vezetésből eredő halálozások nagyságát, amelyek évente 10 ezer életet követelnek.

Miért nem bírjuk ki telefonozás nélkül?

Korábbi kutatások alapján a személyiségvonások összefüggnek az információs technológiával kapcsolatos szokásainkkal, német kutatók pedig most arra a kérdésre keresték a választ a Big Five-személysiégmodell alapján, hogy kik azok, akik vezetés közben nem tudnak ellenállni a telefon kísértésének. Mint megállapították, az aktuális lelkiállapotunk is nagy szerepet játszik ebben, ami természetesen összefügg alapvető jellemvonásainkkal. Hajlamosak vagyunk unatkozni és unalmunkban különböző ingereket keresni? Igényeljük az állandó kapcsolódást az emberekkel? Azonnal le kell jegyeznünk, amint eszünkbe jut valami fontos dolog? Nem várhat tíz percet sem, hogy válaszoljunk egy e-mailre?

A Big Five-személyiségmodell

A pszichológusokat régóta foglalkoztatja, hogy a különböző személyiségjellemzőink milyen főbb csoportokba sorolhatók. Ezeket a tulajdonságegyütteseket nevezik személyiségvonásoknak (angolul trait), vagy más néven diszpozíciónak. Az egyik legfontosabb ilyen modell, az ún. Big Five szerint az emberek tulajdonságai leírhatók 5 fő faktor mentén:

  • extraverzió: valaki mennyire asszertív, társaságkedvelő;
  • barátságosság: valaki mennyire melegszívű, udvarias, kedves, jó természetű;
  • lelkiismeretesség: valaki mennyire óvatos, komoly, alapos, szorgalmas, felelősségteljes, rendszerető, megbízható;
  • érzelmi stabilitás: valaki mennyire kiegyensúlyozott, ellenálló, ideges típus;
  • tapasztalatokra való nyitottság: valaki mennyire intelligens, kíváncsi, kreatív, fantáziadús, kalandvágyó.

A személyiségünk alapvetően meghatározza, hogy miként priorizálunk, hogyan mérjük fel a kockázatokat, hogyan kezeljük a késleltetett kielégülést, illetve hogy hogyan hozunk meg kis és nagy döntéseket. A tapasztalatok szerint a volán mögött ülők általában véve intuitívan, impulzívan és automatikusan használják az okostelefonjukat: amikor éppen lelassul a forgalom, vagy a stoptáblánál, netán dugóban várakozunk, esetleg rajtunk kívül éppen senki nincs az utakon, szinte automatikusan nyúlunk a telefonunkért, hogy megnézzük, mi történik a világban vagy a postafiókunkban. És persze sokan vannak, akik a stoptábláig sem várnak, hanem vezetés közben aktívan telefonálgatnak. Számos helyzetben az azonnali kielégülés lehetősége vezérel minket, és nem gondolunk bele abba, hogy milyen súlyos következményei lehetnek néhány másodperc multitaskingnak.

A három személyiségprofil 

A kutatók Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb autós-motoros klubja, az Allgemeiner Deutscher Automobil-Club (ADAC) 273 tagját kérdezték meg okostelefon-használati szokásaikról, és a résztvevők személyiségvonásait is feltérképezték a Big Five-modell alapján összeállított kérdőívekkel.

Az eredmények elemzése során három különböző, statisztikailag független személyiségprofil állt össze. Míg a barátságosság valamennyi profilnak közös eleme, egyetlen olyan specifikus jellemvonást sem találtak a kutatók, ami előrejelezné a vezetés közbeni telefonhasználatot. Úgy tűnik tehát, hogy a személyiségvonásoknak egy bizonyos kombinációja válthatja ki – egyéb tényezők mellett – ezt a viselkedést.

Veszélyes játék a vezetést a cseteléssel kombinálni
Fotó: Diy13 / Getty Images Hungary

A kutatók ezután azt is megkérdezték a személyiségprofil alapján három csoportba sorolt résztvevőktől, hogy szerintük mi segíthet nekik abban, hogy felhagyjanak ezzel a veszélyes szokásukkal. Számításaik szerint minél inkább személyre szabottak, annál hatékonyabbak lehetnek a probléma megoldására kidolgozott módszerek.

1. A nem neurotikus járművezető

A nem neurotikus csoportba tartozók közepesen extrovertáltnak bizonyultak, valamint magas pontszámot értek el a barátságosság, a kíváncsiság és az új dolgok iránti nyitottság tekintetében, és alacsonyat a neuroticizmus és a lelkiismeretesség skáláján. Mindemellett kevésbé szorgalmasak és megfontoltak (kockázatértékelésben gyengébbek), továbbá sokkal inkább hajlamosak arra, hogy kielégítsék mások igényeit, ami szorosan összefügg azzal a szokásukkal, hogy gyakorta ellenőrzik a telefonjukat.

A nem neurotikus járművezetők visszajelzéseiből az is kiderül, hogy szerintük az autósiskoláknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az okostelefon-használat veszélyeiről szóló edukációra, valamint a közlekedési szabálysértések keményebb büntetése is nagyobb fegyelemre ösztönözné a járművezetőket.

2. Az extrovertált-nyitott járművezető

Az előző csoporthoz képest sokkal extrovertáltabbnak, ugyanakkor hasonló mértékben barátságosnak és nyitottnak, illetve szintén kevésbé lelkiismeretesnek és szorgalmasnak, továbbá a lelki stabilitás tekintetében is hasonlóan semlegesnek minősültek az extrovertált-nyitott jelzővel ellátott csoport tagjai. Emellett újdonságkereső vonásuk, humánus beállítottságuk és segítő hajlandóságuk révén ők is kevésbé mérik fel a kockázatokat.

A válaszadók többsége azt is bevallotta, hogy vezetés közben nemcsak a telefonjuk, hanem általában a fejükben cikázó gondolatok is gyakran elvonják a figyelmüket. Számukra az önszervezést segítő eszközök, valamint az érintésmentes technológia alkalmazása jelenthet megoldást arra, hogy csökkentsék a figyelem és az önfegyelem hiánya okozta közúti balesetek kockázatát.

3. A lelkiismeretes járművezető

Ennek a csoportnak a tagjai érték el a legmagasabb pontszámot az érzelmi labilitás és a lelkiismeretesség skáláján, emellett jelentős mértékben barátságosnak és extrovertáltnak bizonyultak, ugyanakkor a másik két csoporthoz képest sokkal kevésbé nyitottak az újdonságokra. Ezeket a vezetőket elsősorban az alaposság, a minőségi munka és a precizitás igénye motiválja arra, hogy vezetés közben rendszeresen nyomkodják a telefonjukat, és a válaszaik alapján a vezetés közbeni telefonozás veszélyeire felhívó üzenetek, például út menti figyelmeztető táblák, valamint szigorúbb rendőri intézkedések ösztönöznék őket nagyobb tudatosságra.

Érdekes módon demográfiai tényezők nem játszottak fontos szerepet az eredmények alakulásában: habár a fiatalok nagyobb valószínűséggel mobiloznak vezetés közben és általában véve gyakrabban szenvednek vagy okoznak balesetet, a személyiségprofilok kirajzolódásában ezek a tényezők nem voltak jelentősek.

Első a biztonság

Az elmúlt években világszerte – a jogszabályok szigorítása mellett – rengeteg kampány indult azért, hogy felhívja az autósok figyelmét arra, mennyire veszélyes vezetés közben mobiltelefonozni, emellett technológiai újítások is lehetővé teszik a – sokszor a figyelem hiányából adódó – balesetek elkerülését. Mindezen törekvések ellenére az autósok kockázatvállaló viselkedése nem változik, továbbra is rengeteg közúti baleset vezethető vissza az autóvezetés közbeni mobilozásra, ezért is olyan fontos, hogy minél jobban megértsük a személyiségvonások és az életünk minden területét meghatározó modern technológia használatának összefüggéseit.

A baleset- és életveszélyes vezetés visszaszorítása érdekében a NHTSA azt javasolja, járművezetőként kérjük az utastársunk segítségét, vagy álljunk meg néhány percre, ha sürgősen telefonálnunk kell – vagy ha képtelenek vagyunk ellenállni a kísértésnek, egyszerűen zárjuk el a telefonunkat a csomagtartóba.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Safi
Safi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.