Mielőtt külön szobába költöznénk a párunk hangos horkolása miatt, érdemes utánajárnunk, hogyan kezelhető a jelenség, illetve mikor érdemes műtétre adnunk a fejünket.
Dr. Tóth Eszter, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze és horkolásszakértője elmondta, hogy a horkolás nem elsősorban az orrhoz köthető, mint korábban gondolták – az orrlégzést javító műtéttel csak az esetek 10-20 százalékban szűnnek meg a tünetek –, a szakemberek ma már inkább a lágyszövetek feszesítésében látják a megoldást.
Mitől alakul ki a probléma?
A horkolás hangjelenség, amit a garatban létrejövő szűkület hatására felgyorsuló levegőáramlás hoz létre a laza lágyszöveteken. A felgyorsult levegő miatt rezonál a lágyszájpad, a nyelvcsap vagy akár a gégefedő. Bár a jó orrlégzés fontos a jó alváshoz, de hiánya nem feltétlenül okoz horkolást. Az orrsövényferdülés helyreállítása fontos a jóindulatú horkolás megszüntetésében, de ez csak az esetek 10-20 százalékára igaz. A horkolás tehát lehet jóindulatú – csupán egy hangjelenség, ami inkább csak zavaró –, de lehet kóros is, ami mögött már súlyosabb alvászavar is állhat. Az obstruktív alvás apnoe hangos felhorkantásokkal és légzéskimaradásokkal jár, a horkolás szabálytalan, kifejezetten „csúnya” hangú, és gyakran követi nappali aluszékonyság.
Tulajdonképpen bárkit érinthet a probléma, a fiatalkori horkolás gyakran genetikai, alkati eredetű. Jellemzően azonban a negyvenes korosztálynál, a mozgásszegény életmódhoz, testtömeg-növekedéséhez köthető a horkolás-alvási apnoe előfordulása. Azt mondhatjuk, hogy 50 felett a férfiak közel 60 százaléka horkol, az alvási apnoe kb. 1-5 százalék között mozog. A nőknél főleg hormonális hatásra, klimax körül jellemző a horkolás kialakulása. A túlsúly is gyakori oka a betegségnek, a stressz inkább elalvási zavart okoz, illetve rontja az alvásminőséget. Dr. Tóth Eszter szerint testmozgás és életmódváltás nélkül a terápia nem lehet teljes.
A nappali tevékenységre inkább az obstruktív alvási apnoéval járó horkolás van hatással. A számtalan éjjeli légzéskimaradás és az ennek hatására létrejövő megébredések széttördelik az alvásfolyamatot, ezzel alváshiányt eredményeznek. Ezt nappal szeretné bepótolni a szervezet, ezért az ilyen beteg elaludhat monoton munka vagy vezetés közben. Sérül a memóriafunkció, csökken a koncentrációs képességünk, de komoly betegségek kialakulásához is vezethet, például magas vérnyomás, stroke, ritmuszavar. A betegség férfiaknál okozhat még merevedési zavarokat vagy a libidó csökkenését is. A tartós horkolás-vibráció hosszú távon tönkreteszi a lágyszájpadi, garatnyálkahártya-receptorokat, így sérül az a reflex, amely éjszaka hivatott nyitva tartani a garatunkat. Ez és egyéb faktorok sora idővel az alvási apnoe kialakulásához vezethetnek.
Szervezetünk hihetetlen tűrőképességgel van megáldva, és egy jól működő automatikus ébresztőrendszer segít abban, hogy ne fulladjunk meg alvás alatt. Persze ilyenkor a szervezetben óriási stresszfolyamatok zajlanak, és nem mindegy, hogy milyen egyéb betegségben szenvedünk vagy hány évesek vagyunk. Nagyon súlyos esetben nem fulladás, inkább szívmegállás lehet a vége.
Mit tehetünk a horkolásunk megszüntetéséért?
Segíthet a sport, a diéta, az alváshigiéné betartása (korai fekvés, legalább 8 óra alvás, az elektromos berendezések használatának kerülése lefekvés előtt), a stressz kezelése, anatómiai párna használata. Fontos, hogy lefekvés előtt 2 órával már ne együnk nagyobb mennyiséget, az alkoholt kerüljük.
A horkolás kivizsgálása minden esetben valamilyen típusú műszeres alvásvizsgálattal indul, ez lehet hazavihető szűrőkészülék vagy gyanús esetekben rögtön bennalvásos poliszomnográfia. Természetesen minden esetben érdemes előzetesen specialistával konzultálni (szomnológussal, fül-orr-gégésszel vagy alvásszakértővel), aki a megfelelő vizsgálatot elrendeli. Ezt követően az eredménytől függetlenül kötelező a fül-orr-gégészeti vizsgálat, hiszen a horkolás vagy az alvási apnoe hátterében állhatnak direkt és indirekt fül-orr-gégészeti elváltozások, betegségek.
Azoknál, akiknél egyértelműen a túlsúly vagy a hízás okozza a horkolást, célszerű diétával és sporttal kezdeni a terápiát. Természetesen vannak műtétmentes, direktebb megoldások is, például a fogsorra helyezhető harapásemelő sín, amely fixen tartja az állkapcsot, nem engedi kinyílni a szájat éjszaka. Szimpla horkolás esetén a végleges megoldás mégiscsak a műtét. Ha már alvási apnoe áll fenn, annak elsődleges kezelése az ún. pozitív nyomású légsínterápia, a sebészi megoldás másodlagos vagy kiegészítő kezelés részeként jelenik meg.
Egyszerű horkolásnál a műtét célja a lágyszövetek feszesítése, hegesítése. Erre többféle eljárást alkalmaznak világszerte, 10-15 éve gyakori volt a lézeres kezelés, amely igen komoly nyálkahártya-sérüléssel járt. Ma már létezik sokkal kímélőbb megoldás is, ilyen például a koblációs műtét. A módszer előnye, hogy nincs kifejezett vágás – hacsak nem a műtéti technika ezt megkívánja – és csak kis hőhatással jár, így nem károsítja jelentősen a környező szövetet. A koblációs eljárás már szinte azonnal létrehozza a lágyszájpadi redukciót, de a teljes gyógyulás mindkét esetben 4-6 hét. A tapasztalat az, hogy már egy kezelés is igen hatékony, és a betegek 80 százalékánál csökkenti a horkolást. A műtét nem jár fájdalommal, ha csak a lágyszájpad feszesítése a cél. A teljes gyógyulás körülbelül 6 hét. A közvetlen műtét utáni nehezebb időszak kb. 10-12 nap, ilyenkor inkább gombócérzés, nyelési fájdalom, néha egy kis hőemelkedés is előfordulhat, sőt ebben az időszakban a helyi ödéma miatt a horkolás még erősödik is egy kicsit. Ezt követően, ahogy megnyugszik a műtéti terület és kezd kialakulni a várt hegesedés, ezek mind elmúlnak – várhatóan a horkolás is.
