Augusztus 13. a balkezesek világnapja, amelynek apropóján érdemes megvizsgálni a balkezességgel kapcsolatos tényeket, hiedelmeket és tudományos elméleteket.
A balkezességgel kapcsolatban máig számtalan legenda él a köztudatban. A történelem során gyakran a gonoszhoz és a tisztátalansághoz kapcsolták a „suta kéz” használatát, manapság inkább különlegesnek, az átlagnál kreatívabbnak hiszik a balkezeseket. De vajon tényleg a tehetség jele a balkezesség, és mi dönti el, melyik kezedet használod szívesebben? Ezt boncolgatja a The Conversation írása és a TedEd videója.
Több a férfi balkezes
Az emberiség mintegy tíz százaléka használja dominánsan a bal kezét, számuk a férfiak esetében magasabb: náluk tizenkét százalék a balkezesek aránya, míg a nőknél csupán nyolc. A fiatalok körében úgy tűnik, mintha több lenne a balkezes. Ennek oka, hogy nagyszüleink, sőt akár szüleink gyerekkorában is – az említett negatív hiedelmek miatt – sok balkezest átszoktattak a jobb kezük használatára.
A balkezesség biztosan nem az írás függvénye, hiszen a statisztikák szerint azokban az országokban, ahol jobbról balra írnak, ugyanannyi balkezes él, mint a világ bármely más részén. Az általánosan elfogadott nézet szerint genetikai tényezők játszanak szerepet a dologban, és a szülők kezessége dönti el, hogy a gyerek jobb- vagy balkezesnek születik-e. Érdekes módon két balkezes szülő esetében is mindössze 25 százalék az esély rá, hogy a gyerekük balkezes lesz.
Versengés kontra együttműködés
Egyes kutatók úgy vélik, evolúciós okokra vezethető vissza a balkezesség kialakulása, ahogy az is, hogy a népesség túlnyomó többsége jobbkezes. Egy nemrég született elmélet szerint a balkezesség fő evolúciós előnye, hogy harci szituációkban a meglepetés erejével hat a többségében jobbkezes ellenfelekre. Nem véletlen, hogy a legjobb vívók, bokszolók és baseballjátékosok között is szép számban találhatunk balkezeseket. Azonban, ha ekkora előnyt jelent a balkezesség, miért nem terjedt el jobban a népesség körében, és vált idővel – mint az általános modellből következne – ötven-ötven százalékossá a jobb- és a balkezesek aránya?
A kutatók szerint ennek az az oka, hogy az emberiség fejlődésével nemcsak az egymással vetélkedő, de az együttműködő magatartás is fontos szerepet játszott a faj fennmaradásában. Ezt pedig jobban elősegíti, ha a népesség tagjai ugyanazt a kezüket használják szívesebben, hiszen így például képesek megosztani egymással a szerszámaikat. Nem véletlen, hogy napjainkban is a legtöbb használati eszköz – ollók, kések, ceruzák stb. – a jobbkezes többség számára készült, ezért a balkezesek gyakrabban szenvednek balesetet. A vázolt elmélet szerint a 9:1 arány egy olyan jól belőtt eloszlás, amit a természet igyekszik fenntartani az újabb és újabb generációkon át.
Melyik agyféltekéd a domináns?
A jobbkezeseknél (az esetek 95 százalékában) a bal agyfélteke dominál, a balkezesek esetében viszont a jobb az uralkodó. Míg az előbbi felelős a beszéd, a nyelvérzék, a lineáris gondolkodás és általában a reál képességek irányításáért, utóbbi esetében az érzelmek, a művészet, a kreativitás és a holisztikus gondolkodás a meghatározó. Ezért hiszik sokan, hogy a balkezesek tehetségesebbek, kreatívabbak, és jobban otthon vannak a művészetekben.
A valóságban azonban a két agyfélteke egyáltalán nem elszigetelt, hanem folyamatosan együttműködik egymással. A balkezesek többsége például ugyanannyira a bal agyféltekéjére támaszkodik a nyelvi képességek használatakor, mint a jobbkezesek. A domináns agyfélteke arra viszont hat, hogy miként érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Különböző tesztekkel például kiderült, hogy máshogy látják egy figura arcát vagy mozgását a bal- és jobbkezes alanyok.
Más kutatások viszont úgy találták, hogy az agy nem dolgozza fel másként az információkat azoknál, akiknek az egyik vagy másik féltekéjük az uralkodó. Számtalan kutatás szükséges még a témában, mire valóban biztosak lehetünk abban, hogyan működik az agyféltekék specializációja. Az viszont nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy senkiből sem lesz Leonardo da Vinci pusztán azért, mert balkezesként látta meg a napvilágot.
