Te is parázol, ha mások előtt kell beszélned? Van megoldás!

A stressz mértéke hatással lehet a beszédzavarokra, ez pedig fokozottan igaz az introvertált emberekre. Kutatók szerint a nyálban található kortizol (azaz a stresszhormon) szintje olyan agyi aktivitásokat idézhet elő, amelyek befolyásolják a gége működését.

A glosszofóbia, vagyis a nyilvános beszédtől való félelem felkerült a leggyakoribb fóbiák listájára. A szorongásnak ez a fajtája gyakran befolyásolja a hangképzést, így gyakran előfordul, hogy az ember dadogni kezd vagy elcsuklik a hangja. A Neuroscience News beszámolója szerint a Missouri Egyetem kutatói megállapították, hogy sokkal többről van szó ilyenkor, mint egy kis lámpalázról, és könnyen lehet, hogy az ilyenkor jelentkező beszédproblémákért agyi folyamatok a felelősek.

Sokak számára a nyilvános beszéd stresszhelyzetet jelent

Maria Dietrich, az egyetem kutatója felfedezte, hogy a stressz által kiváltott agyi aktivitások olyan beszédproblémákat idézhetnek elő, mint például az izomfeszültséggel járó diszfónia. Ilyenkor a hang rekedt, a hangteljesítmény lecsökken, esetleg beszéd közben észrevehető a nyakizmok megfeszülése, és a hangképzés folyamata érzékelhetően nem termé­szetes.

Régóta tudjuk, hogy a stressz fizikai tüneteket válthat ki, például izomfeszültséget, ez pedig akár a beszédünket is befolyásolhatja. A kutatás eredményei segítenek a kutatóknak jobban megérteni a stressz és a hangképzés közötti kapcsolatot, így könnyebb azonosítani azokat az agyi aktivitásokat, amelyek a beszédproblémák kialakulásáért felelősek.

Teljesen oké, ha izgulsz, de ne parázd túl
Teljesen oké, ha izgulsz, de ne parázd túlFotó: Mikolette / Getty Images Hungary

A kutatás során a résztvevőknek egy állásinterjú keretein belül ötperces beszédet kellett tartaniuk arról, hogy miért ők lennének a legjobb választás az adott pozícióra. A kutatók nyálminták segítségével, nagyjából 50 percenként mérték az alanyok kortizol- azaz stresszhormonszintjét. Emellett MRI-vel figyelték, hogy az agyi aktivitások miként befolyásolják a beszédre való felkészülést.

Dietrich megállapította, hogy többféle agyi aktivitást vált ki a nyilvános beszéd miatti stresszhelyzet. Azok a résztvevők, akiknek magasabb lett a kortizolszintjük, olyan agyi aktivitást mutattak, amelyek a gége működését befolyásolják. Emellett az is bebizonyosodott, hogy minél inkább introvertált valaki, annál nagyobb az esély a stressz miatti beszédproblémák kialakulására.

Van megoldás

Bár sok embert érint a probléma, a megoldás semmiképpen sem az, hogy ezentúl csendben maradunk. A kellő mennyiségű gyakorlás mellett érdemes megfogadni Dietrich tanácsait is:

  • Ne aggódj amiatt, ha a közönség nem mosolyog. Az, hogy nem adnak egyértelmű reakciót, nem jelenti azt, hogy közben a beszédedet, vagy ami még rosszabb, téged bírálnak.
  • Próbálj kedves arckifejezéssel kiállni a közönség elé, esetleg egy kicsit mosolyoghatsz is. Fontos, hogy figyelj a légzésedre, hiszen a szabályos, mély lélegzetek segítenek megnyugodni.
  • Fogadd el, hogy izgulni, idegesnek lenni ilyen helyzetben teljesen normális.
Mustra