A dohányzás káros egészségi hatásairól köteteket lehetne írni. A Montpellier-i Egyetem kutatója, Yannick Stephan új szemszögből közelítette meg a témát: azt vizsgálta, milyen hatással van a cigarettázás a személyiségre. A Journal of Research in Personality hasábjain megjelent tanulmányról a Research Digest számol be.
A személyiség számtalan tényező függvénye, amelyek között vannak öröklött tulajdonságok, míg sok tekintetben a környezet, illetve az átélt dolgok hatására kialakult jellemvonások is. Azt is tudjuk, hogy egyes emberek hajlamosabbak rászokni a dohányzásra, mint mások: az extrovertáltabb, érzelmileg labilisabb és kevésbé lelkiismeretes személyek például nagyobb eséllyel kapnak rá a cigarettára. Stephan szerint azonban maga a dohányzás mint állandó szokás is befolyásolja a gondolkodásmódunkat, érzelmeinket és viselkedésünket.
Vizsgálataik során Stephan és munkatársai öt különböző kérdőíves kutatás eredményeit vetették össze, amelyek mindegyike nagyszámú résztvevő bevonásával, hosszú időn keresztül zajlott. Az ötből négy kutatás az Egyesült Államokban, egy pedig Japánban született, az alanyok száma 600 és 6000 fő között volt, akiket 4–20 éven keresztül követtek nyomon a szakemberek. A résztvevők, akikkel kapcsolatban feljegyezték, hogy dohányoznak-e vagy sem, folyamatosan, kérdőívek segítségével jellemezték a saját személyiségüket.
Negatív irányba visz el a dohányzás
Mint kiderült, a dohányosok esetében hosszú távon csökkent az érzelmi stabilitás, az extraverzió, a lelkiismeretesség, a nyitottság és a barátságosság is, vagyis a pszichológusok által öt alapvető személyiségjegyként ismert tulajdonságok mindegyike negatív irányba változott. És bár a pontos változások mintánként eltérőek voltak, de az érzelmi stabilitás és az extraverzió csökkenése konzekvensen kimutatható volt a dohányzó résztvevők személyiségében.
Érdekes módon a japán kutatás esetében korántsem voltak megfigyelhetők olyan egyértelmű összefüggések, mint a négy amerikai vizsgálat átfésülésekor. Mindez hasonló anomália lehet, mint az a tény, hogy bár Japánban többet dohányoznak az emberek, mint az USA-ban, mégis kevesebb a tüdőrákos esetek száma.
Stephan szerint részben a dohányzás egészségkárosító hatásai – például a szívproblémák, az alvászavar, a depresszió – állhatnak a megfigyelt jelenség mögött, ezek ugyanis bizonyítottan kihatnak a személyiségre is. Továbbá a dohányzás következtében megcsappan a szervezet energiaszintje, és ennek hatására érzelmileg labilisabbá válunk, kevésbé leszünk aktívak és lelkesek, kevésbé vagyunk hajlandók új dolgokat kipróbálni és másokkal együttműködni.
Ha leszoktál, hiányzik a közös cigizés
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy vajon a dohányzás elhagyása pozitív irányba lendíti-e a dolgokat, a válasz azonban nemleges. Egyetlen változás volt megfigyelhető azoknál, akik a kutatás időtartama alatt leszoktak a cigarettáról, mégpedig az, hogy kevésbé voltak barátságosak. Stephan úgy véli, ennek oka, hogy a dohányzás elhagyása megfosztotta ezen embereket a közös cigizések által biztosított társas szituációktól.
A tudósok elismerik, hogy a vizsgálat nem vett figyelembe számos egyéb környezeti tényezőt és szokást, amelyek legalább akkora valószínűséggel befolyásolhatták a résztvevők jellemvonásait, mint a dohányzás. Az is lehetséges, hogy valaki épp ugyanazoknak a személyiségjegyeknek a következtében kezd dohányozni, amelyek a jellemváltozások hátterében is meghúzódnak. Ettől eltekintve Stephan hangsúlyozza, hogy soha korábban hasonló méretű kutatás nem foglalkozott ezzel a témával, és hogy a jelenséget éppen ezért érdemes lenne a továbbiakban is vizsgálni.
