A kutatások eredményei szerint hiába fogyasztunk több jó koleszterint, egy ponton túl már nem nyújt további előnyöket a szív számára.
Amikor a koleszterinszintet vizsgáljuk, általában mennyiségekről beszélünk: ideális esetben kevesebb az úgynevezett rossz koleszterin (LDL) és több a jó (HDL), és az egyensúly felborulása összefügg a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával. Hogy pontosan mennyi az annyi, annak a Harvard Medical School járt utána.
Hahó, nem csak egyféle koleszterinünk van!
A legtöbb figyelmet a rossz koleszterin csökkentésére fordítjuk, de érdemes arra is figyelni, hogy mennyi HDL-koleszterin kerül a szervezetünkbe, ugyanis a legfrissebb eredmények szerint egy bizonyos küszöbérték felett már nem nyújt extra védelmet számunkra.
A koleszterin az ember számára nélkülözhetetlen: szerepe pótolhatatlan a sejthártyák felépítésében vagy a nemi hormonok és a stresszhormon képződésében, tehát fontos szerepe van az egészségünkben. Hibás az a feltételezés, hogy a megemelkedett koleszterinszint feltétlenül káros lenne, például a pajzsmirigy alulműködése vagy tartós stressz esetén is megemelkedik a szintje. Mivel csak a vér útján juthat el a felhasználás helyére, akkor is magasabb az érték a mérés során, ha szükség van rá, és akkor is, ha a mérés előtt egy-két nappal tojást, szalonnát vagy más állati zsírokat fogyasztunk. Az a baj, ha nem tudjuk megkülönböztetni egymástól a két esetet.
A magas LDL- és alacsony HDL-szint az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb előjelzője. Míg az LDL-koleszterin a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le, a HDL-koleszterin magas aránya azért kedvező, mert ezekben a zsírcseppekben az erekben már lerakódott koleszterin szállítódik vissza az érfalból a májba, ahol a szervezet lebontja. Az összkoleszterin normál értéke < 5,1 mmol/l, míg az LDL-koleszterin esetében ez a szám < 3,4, a HDL-koleszterin esetében pedig > 1 mmol/l.
A HDL-koleszterin tehát jótékony hatással van a szervezetünkre, de egyre inkább úgy tűnik, hogy ennek ellenére sem mindegy, milyen mértékben fogyasztjuk: egy tanulmány szerint 4,9 mmol/l mértékig járul hozzá az egészségünkhöz.
Az alábbi táblázat pedig iránymutatásként szolgál a mennyiségekkel kapcsolatban.
| Iránymutatás egészséges felnőttek számára | |
| Összkoleszterinszint | |
| 5,2 mmol/l alatt | normális |
| 5,2-7,0 mmol/l | határérték |
| 7,1 mmol/l felett | magas |
| LDL-koleszterin | |
| 3,4 mmol/l alatt | normális |
| 3,4-4,2 mmol/l | határérték |
| 4,3 mmol/l felett | magas |
| HDL-koleszterin | |
| 1,42 mmol/l felett | normális |
| 0,9-1,42 mmol/l | határérték |
| 0,9 mmol/l alatt | túl alacsony |
| Triglicerid | |
| 1,7 mmol/l alatt | normális |
| 1,7-2,3 mmol/l | határérték |
| 2,3 mmol/l felett | magas |
Egy 2016-os kutatás 3500 embert vizsgált 25 éven keresztül, akik között voltak alacsony és magas koleszterinszinttel rendelkezők is. Az eredmények szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének érdekében egyensúlyt kell teremteni a különböző típusú koleszterinek között. A magasabb HDL abban az esetben segíti a szív- és az érrendszer egészségének megőrzését, ha az LDL-szint alacsony. Ha az LDL szintje 5,5 mmol/l-nél magasabb, a HDL hatástalannak bizonyult.
