A Science Alert beszámolója szerint kutatók és egészségügyi szakemberek két nagy csoportja 2014-ben két nyilatkozatot is közzétett az agytornáztató játékok hatékonyságával kapcsolatban. Mindkét nyilatkozat alapját hosszú évek kutatásai alkotják, az eredmények mégis teljesen ellentétesek lettek.
Az egyik nyilatkozat szerint kevés bizonyíték van arra, hogy az ilyen jellegű játékok javítják a kognitív képességeinket, a másik állítása szerint azonban egyre több eredmény támasztja alá, hogy napi pár perc játékos agytornával bizonyos kognitív képességeink javulnak.
Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) 2016-ban számos szigorítást bevezetett, és az egyik leginkább reklámozott alkalmazást piacra dobó céget 50 millió dolláros büntetés megfizetésére ítélte. A cég hirdetése szerint a játék javítja a kognitív képességeket, növeli az iskolai és munkahelyi teljesítményt, segíti az Alzheimer-kór megelőzését és az ADHD tüneteinek kezelését – de mint kiderült, ez elég távol állt a valóságtól.
Hogyan mérik a kognitív képességeink fejlődését?
Sokan azt állítják, hogy a legtöbb kutatás eredménye nem ad bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az applikációt használó emberek képességei miként fejlődnek. A legtöbb ilyen jellegű vizsgálat több szempontot is számításba vesz – például a figyelmet, a memóriát vagy az érvelési képességet –, hiszen több területet kell vizsgálni ahhoz, hogy feltárjuk a kognitív képességek javulását. Ezekkel ez egyik baj: bármelyik teszt alkalmával előfordulhat, hogy az eredmények kizárólag a véletlennek köszönhetően javultak; a másik: simán előfordul, hogy több elvégzett kutatás közül csak azokról számolnak be, amelyekben kedvező eredmény született.
A nem megfelelő kontrollcsoport is probléma. Ahhoz, hogy ki tudjuk jelenteni, egy alkalmazás használatának jótékony hatásai vannak, két különböző csoport eredményeit kell összehasonlítani, amelyek közül az egyik csoport rendszeresen használja az adott alkalmazást, a másik viszont egyáltalán nem. Mivel azonban a tesztet mindig kétszer kell elvégezni, a kísérlet elején és végén, a gyakorláson alapuló eredményjavulásról nem tudhatjuk, nem annak köszönhető-e, hogy a kísérlet végén már nem először végzik el ugyanazt a feladatot a kontrollcsoport tagjai sem. És ott van még a placebohatás, ami különösen az agyi folyamatokat vizsgáló kutatások során lehet nagyon erős, hiszen a résztvevőik jellemzően optimistán tekintenek az agyfejlesztő játékok hatására.
Egy másik kérdés, hogy lehet-e egyáltalán ilyen módon edzeni az agyunkat, hiszen a különböző gyakorlatok más-más területeket fejlesztenek. Példa: van egy játékunk, amelyikben az a cél, hogy a képernyő szélén pillanatnyi időre felvillanó madarakat gyorsan észleljük, és az az állítás, hogy ez a képességünk autóvezetés közben segít majd felismerni és gyorsan elkerülni a veszélyes helyzeteket azzal, hogy észrevesszük a látómezőnk szélén történő hirtelen eseményeket. Nagy kérdés, hogy a képernyő szélén felvillanó kismadár észlelése egyet jelent-e azzal, hogy autóvezetés közben is észrevesszük a hirtelen a sarok mögül kibukkanó gyalogost...
Hasonló példa, amikor valaki kitartóan gyakorolja a számok memorizálását, és tökéletesen vissza tudja mondani a hallott 79 véletlenszerű számjegyből generált listát, az ábécé betűi közül csak hatot tud megjegyezni. Tehát hiába javította jelentősen a teljesítményét egy bizonyos feladatban, más területeken nem mutatkozott meg ez az előny. Ha a szuper memória csak a számokra vonatkozik, és a betűkkel kapcsolatban újra kéne tanulni, akkor hogyan hasznosítanánk például a szókirakó képességeinket a mindennapok során?
Gondoljuk át az elvárásainkat
És bár a kognitív képességeinket fejlesztő játékok sokszor gyors eredményt ígérnek, a jobb eredmények elérése és megtartása sajnos nem ilyen egyszerű. Mindenesetre ha eddig is játszottál agytornáztató játékokkal, semmiképp se hagyd abba, viszont érdemes az applikációval kapcsolatos elvárásainkat átgondolni, hiszen csodát valószínűleg nem várhatunk egyik játéktól sem. Válasszunk inkább olyan tevékenységeket, amelyek valóban hatékonyan fejlesztik a képességeinket. Erre jó megoldás lehet egy új nyelv elsajátítása vagy ha megtanulunk egy új hangszeren játszani. Úgy tűnik, a testmozgás is javíthatja a kognitív képességeinket, de ha mégsem, az egészségünknek biztosan jót teszünk a rendszeres edzéssel.
A tanulság tehát: ha egy bizonyos területen szeretnénk jobban teljesíteni, gyakoroljuk az adott feladatot. Az agytornáztató játékokkal töltött idő arra biztosan jó, hogy javítsunk az eredményeinken – de csak abban a játékban.
