Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az inzulin hatással van az agyban lévő molekuláris útvonal működésére, ami stressz esetén aktiválódik és nagyobb súlygyarapodáshoz vezet. A kutatók egereken vizsgálták a jelenséget.
A tudomány már régóta tisztában van azzal, hogy a stressz hozzájárul a függőségek kialakulásához, és számos betegség kockázatát növeli. A korábbi vizsgálatok eredményei szerint a krónikus stressz megváltoztathatja az étkezési szokásainkat, és befolyásolja azt is, hogy mit eszünk. Vannak, akik a stresszes időszakokban inkább mérsékelik az evést, de sokan jóval több ételt tömnek ilyenkor magukba. A Medical News Today segít, hogy képbe kerüljünk a stresszevést illetően.
Mi irányítja a stresszevést?
A stressz állapotában a mellékvese kortizolt szabadít fel, amely hormon hatására megnő az étvágyunk, különös tekintettel a magas zsírtartalmú és/vagy cukros ételekre. Magas inzulinszinttel kombinálva a kortizol a stresszevés egyik fő okává válik. Az étkezési szokások személyenként változnak, de egyes kutatások eredményei szerint a biológiai nemünkön is múlik, hogyan kezeljük a stresszes helyzeteket. Egy finn tanulmányban például 7000 embert vizsgáltak, az eredmények pedig arra utalnak, hogy a nők hajlamosabbak a stresszevésre, mint a férfiak.
Herbert Herzog ausztrál professzor az étkezési zavarokat kutatja. Nemrég egereken végzett kísérleteket, hogy kiderüljön, mi irányítja a stresszevést. Herzog szerint a jelenleginél nagyobb mértékben kellene tisztában lennünk azzal, pontosan mi mindent fogyasztunk, hogy elkerüljük az elhízást.
A hipotalamusz jelentős szerepet játszik a táplálékfelvétel szabályozásában, míg az érzelmi állapotunkért az amygdala felelős. A kutatás során azt vizsgálták, hogy miként járul hozzá az elhízáshoz az a molekuláris útvonal, amelyre hatással van az inzulin mértéke. „Az eredmények szerint azok az egerek, amelyek stresszhelyzetben magas kalóriatartalmú ételeket fogyasztottak, gyorsabban híztak, mint azok, akik nyugodt környezetben fogyasztották ugyanezeket az ételeket” – összegzi dr. Kenny Chi Kin Ip, a tanulmány vezető szerzője.
A molekuláris útvonal közepén található NPY-molekulát az agy stressz esetén termeli. A vizsgálat kimutatta, hogy az NPY fokozza a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása iránti vágyat. „Megállapítottuk, hogy amikor az agy nem termel NPY-t, csökken a súlygyarapodás” – magyarázza Ip.
Ördögi kör
A kutatók megállapították, hogy az NPY-t termelő idegsejtek inzulinreceptorral rendelkeznek, így elősegítik a glükóz tárolását a szervezetben. Stresszmentes környezetben étkezés után a szervezetben inzulin termelődik, ami a glükóz sejtekbe történő szállításáért felelős, emellett pedig azt is jelzi a hipotalamusznak, ha ideje abbahagyni az evést.
Összehasonlítva a két helyzetet, a kutatók szerint az inzulin termelése csak kismértékben nőtt a stressz hatására. Ennek ellenére, amikor a stresszhelyzetben magasabb kalóriatartalmú ételeket fogyasztó egerek csoportját a nyugodt környezetben, normál étrendet követő egerekkel hasonlították össze, kiderült, hogy a stresszes egerek szervezete tízszer több inzulint termelt. Ez növeli a szervezet NPY-szintjét is, ami hozzájárul a túlsúly kialakulásához. Az eredmények szerint ez egy ördögi kör, hiszen a krónikus stressz és a kalóriában gazdag ételek fogyasztásával kialakuló magas inzulin miatt hajlamosabbak vagyunk még többet enni.
