Miért tompul az ízlelésünk idősebb korunkra?

Olvasási idő kb. 2 perc

Előfordul, hogy idősebb korunkban kevésbé érezzük a különböző ételek ízét, ezért egykori kedvenc fogásaink nem ízlenek már annyira, mint fiatalabb éveinkben. Mi lehet a magyarázat?

Nem csupán ízlelőbimbóink határozzák meg, milyennek érezzük egy étel ízét. Bonyolult folyamatról van szó, melybe a többi érzékszervünk is belejátszik, hiszen az adott étel vagy ital ízéhez annak látványa, illata és még számos más tulajdonsága is hozzátartozik. Nem véletlen tehát, hogy olykor úgy érezzük, megváltozott bizonyos ételek íze – amit korábban a legfinomabb falatnak tartottunk, többé már korántsem annyira ínycsiklandozó számunkra. Ez gyakran az öregedéssel jár együtt. De miért romlik ízlelésünk idősebb korban? Erre keresi a választ a The Conversation írása.

Szaglásunk, ízlelőbimbóink és fogaink is rosszabbul teljesítenek

Az egyik fő oka annak, hogy idősebb korban máshogy, illetve kevésbé érezzük számos étel ízét, szaglásunk fokozatos romlása. Hatvanéves korunktól kezdve egyre kevesebb illatot vagyunk képesek megkülönböztetni egymástól. Ennek oka, hogy ebben a korban már lassabban pótlódnak az orrunkban található, adott időközönként folyamatosan kicserélődő szaglóreceptorok, melyek aktiválódnak a különböző illatmolekulák hatására, és továbbítják az érzetet az agyba. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire másként érezzük az ízeket, mikor náthásak vagyunk, és bedugult orrunk miatt elveszítjük szaglásunkat.

Egy másik lehetséges oka annak, ha idősebb korban nem ízlenek annyira a korábban kedvelt ételek, hogy a nyelvünk elején és oldalán található ízlelőszemölcsök állaga idővel megváltozik. Ezeknek a szemölcsöknek az oldalsó és alsó falában bújnak meg az ízlelőbimbók, melyek észlelik a szánkba került ételekben lévő ízanyagot, és azzal érintkezve ingerületet hoznak létre, mely agyunk felé továbbítódik. Az ízlelőbimbók száma azonban idősebb korban csökken, a szemölcsök pedig zártabbak lesznek, ami eltompítja az ízérzékelést.

Régebben minden finomabb volt. Vagy az én ízérzékelésemmel van gond?
Fotó: Extreme Media / Getty Images Hungary

Végül, de nem utolsósorban, fogaink állapota is közrejátszik mindebben. Ha nem ügyelünk kellőképpen fogaink egészségére, idősebb napjainkra elveszíthetjük azok egy részét – a hiányt általában műfogsorral pótolhatjuk. Minél rosszabb azonban a fogazatunk állapota, annál kevésbé vagyunk képesek kellően megrágni az ételeket, így azok összetevői nyálunkba kerülve nem bomlanak le megfelelően, miáltal kevésbé tudják stimulálni az ízlelőreceptorainkat. 

Mindemellett számos egyéb egészségi és életmódbeli tényező is szerepet játszhat az ízérzékelésünk tompulásában, például a dohányzás, a különböző gyógyszerek állandó szedése, az időskori betegségek, vagy az olyan súlyosabb egészségügyi problémák, mint a rákbetegség. Érdemes odafigyelnünk egészségünkre, hiszen a boldog öregkor sok esetben csak rajtunk múlik.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?