Annak idején nem volt ennyire bőséges kínálat az édes vagy éppen a finoman savanyú ízekből, de mindenki megtalálta a maga kedvenceit. Nekem ritkán telt el napom az átázó csomagolású túrórudi vagy valamelyik csokiszelet elfogyasztása nélkül. Bohóc, Mókus, Sport, lekísérve egy Traubival? Tedd próbára emlékeidet!
Az autizmussal kapcsolatos kutatások a betegségben szenvedők tömeges növekedése miatt folyamatosak. A kutatók legutóbbi vizsgálata alapján egy olyan összetett betegség is jelezheti a spektrumzavar jelenlétét, mely az érzékszervekre, főként az ízlelésre hat.
Étkezésünk során az érzés, ahogy egy íz szétáramlik a szánkban, nagy szerephez jut, befolyásolja ételeink kiválasztását is. De hogy lehet, hogy míg mi odavagyunk néhány ételért, mások ki nem állhatják az ízét? Miért olyan eltérő az ízérzékelés?
Szakemberek szerint az ételekben fokozatosan végbemenő kémiai változások az ízeket sem hagyják érintetlenül.
Nem, nem csupán arról van szó, hogy a keksz jobban csúszik tejjel. Az ízorgia a nyelveden kölcsönhatásba lépő kémiai vegyületeknek köszönhető.
Dolgok, amikről nem is tudtuk, hogy nem tudjuk – rovatunkban ma arról értekezünk, hogyan is táplálkozhatsz a legtökéletesebben akkor, ha épp rajtad is átmegy a Covid, és emiatt nem érzel ízeket. Bizony, ennek is lehetsz a mestere, már mutatjuk is, hogyan!
Nincs benne semmi boszorkányság, kémia viszont annál inkább. Itt a magyarázat a pocsék ízű narancslé rejtélyére.
A tisztánlátás végett, itt most az erősebb ízről, nem pedig a magasabb koffeintartalomról lesz szó – bár ahogy a következőkből kiderül, a kettő néha szorosan összefügg.
Az ízlelési preferencia velünk született, öröklött tulajdonság, de egy kutatásból kiderült, hogy változtathatunk rajta.
Előfordul, hogy idősebb korunkban kevésbé érezzük a különböző ételek ízét, ezért egykori kedvenc fogásaink nem ízlenek már annyira, mint fiatalabb éveinkben. Mi lehet a magyarázat?
Az év egyik legmenőbb reklámfogásából kiderül. Hallgasson fűszer-szimfóniát plakátról, okostelefonnal!
