A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség vizsgálta, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarnak jutni egy szakrendelésre. Az eredmények szerint átlagosan több mint 3 hetet, azonban a kép szakmánként nézve jóval árnyaltabb. A szakmai szövetség ismét felhívja rá a figyelmet, hogy a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg-szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét.
Évről évre rosszabb a helyzet
Az elmúlt évben beérkezett adatokat a 2016. november 1-jén érvényes listában szereplő várakozási idővel hasonlították össze. A 2018-as eredmények 28 intézmény adatainak átlagát mutatják. Mivel az adatok nem minden évben mindig azonos intézményekből származnak, így összehasonlíthatóságuk korlátozott, azonban az átlagok változása, az abszolút értékek mégis informatívak a témában.
Az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016 novemberében. Sajnálatos, hogy a képzeletbeli dobogóra a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedésekhez tartozó szakterületek kerültek.
A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet a korábbi adatokhoz képest legalább nem romlott. Második a diabetológia (átlagosan 37 nap várakozással) és harmadik az angiológia (itt 36 nap a várakozási idő). Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is. A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.
Ha a trendeket és a változásokat tekintjük, nagyon érdekes folyamatok figyelhetők meg. Ha a várakozással töltött napok számát nézzük, akkor a változás a vizsgált 21 szakterület felében 3 vagy annál kevesebb nap, azaz alig változott.
A legtöbbet a sebészetre kell várni
A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben. Itt fontos megjegyezni, hogy vannak olyan szakterületek – ilyen pl. a sebészet is –, ahol nem lehet „teljesen feltölteni” a rendelési időt előjegyzésekkel, mert bármikor érkezhet olyan akut eset, ami azonnali ellátást kíván. A megnyúlás azonban figyelmeztető a finanszírozó számára, hiszen sok esetben előrevetíti a hosszú távon romló trendet.
A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.
Az elmúlt időszakban a médiában is sok szó esett az érsebészeti/angiológiai ellátás nehézségeiről, amit jól mutat a várakozási idő 60 százalékos növekedése. A folyamatosan fejlődő orvostudománynak egyre nagyobb az igénye a modern diagnosztikára, így nem meglepő, hogy ezek mellett az ultrahangos szakrendelés volt az a terület, ahol több mint a felével, 56 százalékkal nőtt a várakozási idő az elmúlt két évben.
A magánrendelések előnye
A legnagyobb arányú javulást – a várakozási idő a felére csökkent – két szakterület mutatta, azonban az okok a két esetben eltérőek. 46 százalékkal, 13 napról 7 napra csökkent a betegfogadási listák hossza az általános belgyógyászat szakrendeléseken. Egyértelmű, hogy e szakrendelés visszaszorulóban van, jellemzően diagnosztikai munka folyik itt, a betegeket ezt követően a „specializált” belgyógyászati szakrendelésekre (pl. kardiológia, gasztroenterológia, nefrológia) irányítják át. Ez értelemszerűen a betegfogadás felgyorsulásához vezet.
A relatív várakozási időben magasan a legnagyobbat – 23,5 nap, 41 százalék – csökkenő szakterület a korábban a listát 57 nappal vezető endokrinológia. A kapacitások és az igények változásának figyelembevételével a szakemberek véleménye szerint a komoly csökkenés oka egyértelműen az, hogy a korábbi igen magas várakozási idő miatt a betegek a korábbinál sokkal gyakrabban látogatnak el magánrendelésre.
A legtöbb helyen még így is rengeteget kell várakozni, ha nem akarunk több tízezer forintot hagyni egy-egy magánrendelőben. Ennek elkerülése érdekében a lehető legjobb, ha mindent megteszünk az egészségünk megőrzéséért.