Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kuszkusz áldásos hatásairól sok helyütt olvashatunk, mégsem mondhatjuk, hogy mindenki számára ajánlható, szuper egészséges étel. Lássuk, milyen pozitív, illetve káros hatásai vannak ennek a klasszikus közel-keleti fogásnak!
Mi is az a kuszkusz?
A kuszkusz észak-afrikai, berber eredetű étel, melyet ma már világszerte fogyasztanak, és bármelyik szupermarket polcain megtalálható. Amellett, hogy egészséges és igencsak tápláló, rengetegféle fogáshoz felhasználó köretként. Az apró golyócskákat hagyományosan kézzel készítik, durumbúzadarából sodorgatva, lisztben meghempergetve őket. A kuszkusznak három főbb fajtája létezik, a marokkói, az izraeli és a libanoni változat, melyek közül az első a legelterjedtebb. De vajon tényleg annyira egészséges étel a kuszkusz, mint sokan állítják? A Heathline cikke ennek járt utána.
Szelén és fehérjék: igen!
A kuszkuszban található egyik legfontosabb tápanyag a szelén, mely az emberi szervezet számára elengedhetetlen nyomelem. Többek közt a hasnyálmirigy és a máj megfelelő működésében is szerepet játszik, emellett gyulladáscsökkentő hatásairól ismert, de immunrendszerünket is erősítheti. Sőt, kutatások szerint minél több szelén van vérünkben, annál jobban csökken bizonyos daganatos megbetegedések, például a prosztatarák kockázata. Egyetlen tál (vagyis kb. 150 gramm) kuszkusz napi ajánlott szelénbevitelünk több mint 60 százalékát tartalmazza.
Mindemellett a kuszkusz rendkívül gazdag növényi fehérjében is, ezáltal a különböző vegetariánus vagy vegán menük elengedhetetlen köretének számít. Az állati fehérje mellett gyakran kevés hangsúlyt kapnak a növényi fehérjék, melyeknek számos jótékony hatása ismert, például fogyasztásuk csökkentheti a szívbetegség, a rák és a stroke kockázatát is. Nem véletlen, hogy számos dietetikus ajánlja minél több növényi fehérje fogyasztását azoknak, akik szeretnének minél egészségesebben táplálkozni. A kuszkusz a klasszikus tészták helyett is egy jóval egészségesebb alternatívát kínál, hiszen a legtöbb esetben teljes kiőrlésű lisztből készül.
Mégsem mindenki számára egészséges
Nem szabad elhallgatnunk azonban a kevésbé pozitív jellemzőket sem, melyek közül az egyik a durumbúza magas gluténtartalma, minek következtében lisztérzékeny emberek számára egyáltalán nem ajánlott a kuszkusz fogyasztása. Emellett a durumtészta szénhidráttartalma sem elhanyagolható. 150 grammnyi kuszkusz mintegy 36 gramm szénhidrátot tartalmaz, mely nem számít éppen könnyű diétának, így gyakori fogyasztása különösen a hízásra hajlamos és különböző szív- és érrendszeri panaszokkal küzdő emberek számára nem ajánlott. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy míg a kuszkusz rengeteg szelént és hasznos növényi fehérjéket tartalmaz, ásványianyag- és rosttartalma elhanyagolható például a zabhoz, a barna rizshez vagy a kinoához képest.
Összességében, a kuszkusz egy igazán könnyen elkészíthető fogás, mely rengeteg különféle ételhez használható köretként, akár különböző gabonákkal vegyítve vagy salátával tálalva. Számos pozitív egészségügyi hatása ismert, de azért vigyázzunk vele, hiszen magas glutén- és szénhidráttartalma miatt fogyasztását nem mindenkinek ajánljuk jó szívvel.
