Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kutatók szerint a nők szívbetegségei és azok okai sok esetben eltérnek a férfiaknál tapasztaltaktól. A különbségekre érdemes odafigyelnünk a sikeres kezelés érdekében.
A szív- és érrendszeri betegségeket leginkább olyan fogalmakkal kapcsoljuk össze, mint a magas koleszterinszint, az eltömődött koszorúerek, és a bypass műtétek. Egyes kutatók szerint azonban a legtöbb dolog, melyet a szívbántalmakról eddig tudtunk, inkább csak a férfiakra jellemző, a nők esetében gyakorta más tünetekre kell figyelnünk – állítja cikkében a Scientific American.
Egy rejtélyes betegség
A kardiológusokat régóta foglalkoztatta az a rejtély, hogy az olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalmak, a légszomj és a szívre nehezedő túlzott nyomás – melyek klasszikusan az eltömődött vérerek jellemzői – észlelő női páciensek mintegy fele a vizsgálok alapján, meglepő módon, tiszta artériákkal rendelkezik. Mostanra az is kiderült, hogy az ezen rejtélyes jelenséggel diagnosztizált női páciensek nagyjából felénél fennáll a szív vérellátásának csökkenése (iszkémia), mely általában szintén a véráram elakadásához köthető probléma. A jelenségnek az orvosok a „koszorúér-betegség nélküli iszkémia”, angol rövidítéssel INOCA nevet adták.
C. Noel Bairey Merz kardiológusprofesszor több mint húsz éve vizsgálja a furcsa szindrómát és a hozzá köthető betegségeket, mely kutatás során úgy találta, hogy habár a „klasszikus”, „férfi típusú” szívbetegségek a leggyakoribbak mindkét nem esetében, az INOCA a női páciensek iszkémiás betegségeinek mintegy 25-30, a férfiakéinak pedig 10 százalékáért felelős. A statisztikák azt mutatják, hogy az INOCA-val diagnosztizált nők esetében évente két és fél százalék egy halálos szívroham, stroke vagy szívelégtelenség kockázata, emellett ők a férfi pácienseknél gyakrabban kerülnek vissza a kórházba a szívműtétet követő 180 napon belül.
A szakértő szerint az INOCA rejtélyének – vagyis hogy miért szenved hiányt a szív vérellátása, miközben a főbb artériák teljesen működőképesek – megoldása érrendszerünk kisebb ágazataiban és apróbb szálaiban keresendő. Ezek az arteriolák és kapillárisok szállítják az oxigént és a tápanyagot a szívizmok számára. Érfaluk túl vékony ahhoz, hogy komolyabban eltömődhessenek, de egy komolyabb sokkhatás révén (például, ha elesünk egy lépcsőn, vagy érzelmi válságot élünk át) megakadhat működésük, és elfelejthetnek kitágulni és összehúzódni.
A diagnosztizált INOCA-betegségek kialakulásának mintegy fele hasonló problémákra vezethető vissza – ezt különleges letapogató műszerek, illetve katéterezés segítségével állapították meg a tudósok. Arra viszont nem sikerült magyarázatot találni, miért esnek áldozatul jóval gyakrabban a nők, mint a férfiak. A klasszikus okok itt is ugyanúgy szerepet játszanak, mint a „klasszikus” szívproblémák esetében: a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás előszeretettel vezetnek az érfalak működésének megakadásához, de terhesség alatt jelentkező bizonyos problémák is közrejátszhatnak ebben.
A megfelelő gyógymód kifejlesztése még várat magára, a kutatások azonban azt mutatják, hogy a „férfi típusú” szívbetegségek kezelésére használt gyógyszerek, mint a koleszterin- vagy vérnyomáscsökkentők, ugyanúgy hatásosak lehetnek az INOCA-val kezelt páciensek esetében is. Egy újfajta, speciálisan a „női szívbetegségre” kifejlesztett gyógyszer tesztelése tavaly kezdődött meg több mint négyezer páciens részvételével, melynek eredményei legkorábban 2022-ben láthatnak napvilágot.
Pedig hathatós segítségre minél előbb szükség lenne, hiszen a mikroerek fentebb vázolt működési zavaraival küzdő nők esetében jócskán megnő a szívelégtelenség kockázata. A „férfi szívpanaszokkal” együtt a „női verzió” is egyre nagyobb számban üti fel a fejét, mivel a helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód következtében szinte népbetegséggé váltak a szív- és érrendszeri megbetegedések. Mindaz, amit a nők szívbetegségéről tudunk, mindössze az elmúlt harminc év során gyűjtött tapasztalatokból lett leszűrve, hiszen korábban a kérdéses területet érintő szinte összes vizsgálatot kizárólag férfi alanyok (legyen szó emberekről vagy hímnemű állatokról, csimpánzokról, patkányokról, stb.) részvételével végezték a kutatók.
