Az izzasztásnak évezredes története van. A majáktól a rómaiakon át a törökökig sok nép alkalmazott különféle átmelengető technikákat, igazi világkarriert mégis a finnek találmánya, a szauna futott be. Ha a nyírfavesszős csapkodás nálunk nem is honosodott meg, itthon is sokan vagyunk, akik minden lehetőséget megragadunk az izzadásra.
Az északi nép felnőtt lakosságának mintegy harmada rendszeresen szaunázik. Tudva, hogy mennyi mindenben járnak jó úton nyelvrokonaink, a legtöbben úgy gondoljuk, ebben is igazuk van. Vajon népszerűség és egészségesség karöltve járnak, ha a szaunázásról van szó? A Harvard Health Publishing ennek járt utána.
Hogyan is néz ki a finn szauna?
A finn szauna egy egyszerű, fával borított falú helyiség, melyben – napjainkban – elektromos fűtési rendszer csinál meleget, a rápakolt köveket átforrósítva hosszan meg is tartva a kívánt hőt. A hőmérséklet nem teljesen egyenletes, minél magasabban ülsz le, annál keményebb vagy: a hőmérséklet a padló közelében mért 30 fok körüli értéknél indul, a magasban már akár 85 fok is lehet. A törökfürdővel ellentétben a finn szaunában alapvetően szárazság uralkodik, a páratartalom körülbelül 10-20 százalék között mozog. A modern szaunákban óránként 3-8 alkalommal keringető rendszer cserél levegőt.
Mi történik a testemmel, amikor szaunázom?
A meleg, sőt forró levegő bizonyítottan hatást gyakorol az emberi testre. Az izzadás azonnal megkezdődik, egy átlagos szaunázó egyetlen szeánsz alatt fél litert is verejtékezhet, még akkor is, ha a száraz levegőben történő extra gyors párolgás miatt ezt nem is biztos, hogy észreveszi. A bőr is hamar átmelegszik, akár 40 fokos is lehet a felszíne, a test többi részében pedig a hőemelkedéshez hasonló 37-38 fok közötti érték áll be.
A testhőmérséklet változását könnyű mérni, de még fontosabb, hogy a szív jelzéseit is jól értsük. A hőkamrában töltött időszakban a pulzus akár 30 százalékkal is növekedhet. Ennek eredményeként a szív akár a szokásos vérmennyiség dupláját is pumpálhatja lökésenként. A vér nagy része egyenesen a bőrbe áramlik (nem véletlenül leszel nagyon piros), a belső szervek vérellátását viszont inkább csökkenti a szervezet: fontos, hogy ne melegedjenek túl. Ha végeztél a szaunázással, a fenti értékek hamar az eredetire állnak vissza.
Jó, de mi lesz a szívemmel?
Amíg te békésen ücsörögsz a padokon, a szíved keményen dolgozik. A szauna szívre gyakorolt élettani hatásairól elsősorban finn kutatások számolnak be, s legtöbbször arra jutnak, hogy a szív, még ha fokozott igénybevétel alá is kerül, nem károsodik szaunázáskor.
Egy 16 hónapon átívelő, 1631 szívrohamos esetet vizsgáló tanulmány rámutatott, hogy a rohamok csupán 1,8 százalékában ért nemrég szaunázót a baj, s hasonló megfigyelésre jutott egy másik vizsgálat is. Itt egy 6175 főt bevonó vizsgálatban 1,7 százalék volt az olyan esetek aránya, ahol a résztvevő a szívroham bekövetkezése előtti 24 órában szaunázott, de ezeknek az eseteknek a többségében alkoholt is fogyasztott. A rendszeresen szaunázó finnek csaknem 40 százalékos arányát figyelembe véve, ezek az adatok megnyugtatóak, de te azért inkább a saját tested jelzéseire figyelj.
Nem csak a finnek szaunáznak
Kanadában azt vizsgálták meg (16 szívbetegséggel kezelt páciens esetében), hogy hogyan hat 15 percnyi szaunázás, illetve 15 percnyi hagyományos terheléses vizsgálat a szívbetegek keringésére. A szaunázás során (szemben a terheléses vizsgálattal) egyik páciens sem tapasztalt mellkasi fájdalmat, nem lépett fel szívritmuszavar és az EKG is változatlan értékeket mutatott. És bár a szaunázás során is nagyobb mennyiségű vér áramlott az alanyok szívébe, ennek hatása kisebb volt, mint a testmozgással kiváltott keringési jelenségeknek.
Egy japán tanulmányban azt találták, hogy a vizsgált szívbetegek kéthetes, napi szaunázást is magában foglaló kezelése javította a keringési funkciókat.
A fentiektől függetlenül fontos, hogy akinek keringési betegsége van, csak orvosi konzultáció alapján vágjon bele a szaunázásba, és inkább maradjanak távol a kabinoktól azok, akiknek ingadoznak a vérnyomásértékeik, illetve szívritmuszavarral vagy szívbillentyű-rendellenességgel küzdenek.
Csak a szívre hat?
Nem. De mint a pulzusnövekedés vagy a vérnyomásváltozás esetében, a hatások más területen is rövid távúak.
A nagy meleg például köztudottan nem kedvez a spermiumok termelésének, de arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy hosszabb távon káros lenne a hatás.
Bár a forróságban kipirulsz, és lehet, hogy szinte éget a levegővétel, a száraz levegő hosszú távon nem árt sem az arcnak, sem a tüdőnek, sőt egyes viszketéssel járó bőrbetegségeknél (például a pszoriázis esetében) csökkentheti a kínzó vakaráskényszert.
Ha betartod a szaunázással kapcsolatos alapvető biztonsági előírásokat, és betegség esetén konzultálsz orvosoddal, nyugodtan relaxálhatsz szaunában.
Mire figyeljek?
Ha csak a szaunázás előnyeit szeretnéd élvezni, néhány alapvető szabályt mindenképpen tarts be!
- Ne igyál alkoholt szaunázás előtt! Mindkét tevékenység hat a keringésedre: nem érdemes kockáztatni, ráadásul az alkohol abban is meggátol, hogy felelősen dönts arról, mikor elég.
- Ne vidd túlzásba! 15 perc legtöbbünknek elég. Ha mégis több kört tennél a szaunavilágban, minden esetben hűlj le teljesen, mielőtt ismét leülsz a forró padra.
- Ha már lehűlés: inkább lassan hűlj le, legalábbis elsőre ne kísértsd a sorsot a merülőmedencével. A nagy hőmérséklet-különbség komoly stressz a szívednek.
- Igyál 2-4 pohár vizet minden szaunázás után!
- Ne szaunázz, ha beteg vagy, és menj ki rögtön, ha rosszul érzed magad!
