Igaz, hogy az emberi faj a tápláléklánc csúcsa, de ez még nem jelenti azt, hogy az evolúció tökéletesre fejlesztett minket, sőt, akad jó néhány kevésbé ideális tulajdonságunk. A két lábon járásért és a kivételes agytérfogatért cserébe csekélyebb méretű kismedencével rendelkezünk, mint legközelebbi rokonaink, és ennek köszönhető a kimondottan fájdalmas szülés, az S alakú gerincnek pedig - különösen túlsúly vagy rossz testtartás esetén - a derékfájdalmak.
“Ha vigyázunk rá, a gerincünk negyven-ötven éves korunkig nagyon jól kiszolgál minket, utána viszont a porckorongok kezdik elveszíteni a rugalmasságukat és lassan elkopnak” - nyilatkozta korábban Bruce Latimer anatómus a Science Magazine oldalnak. Emellett a torkunk sem egy életbiztosítás, hiszen könnyen megfulladhatunk, ráadásul a legtöbb ember látása és hallása is romlik az életkor előrehaladtával. De akkor mégis milyen lenne az ideális emberi fizikum? Erre a kérdésre kereste a választ egy brit kutatócsapat is. Az eredmény bizarr, de evolúcióbiológus szemmel elég logikus, mutatjuk:
Alice Roberts anatómia professzor a londoni Tudományos Múzeum csapatával karöltve megalkotta saját teste tökéletes verzióját - legalábbis elméletben -, mégpedig úgy, hogy tanulmányozta egyes állatok testrészeit és tulajdonságait, majd a legelőnyösebb összetevőkből összegyúrta a “szuperember” 3D-s modelljét.
”A kutyák, a macskák, a lábasfejűek, a halak, a hattyúk és a csimpánzok ihlette modellemnek több artériája és erősebb szíve van, mint egy emberi lénynek, a tüdeje hatékonyabb, szemei vakfolt nélküliek, a füle sokkal érzékenyebb a hangokra, a lába is erősebb és a hüllőkéhez hasonló bőre villámgyorsan blokkolja a káros ultraibolya sugarakat” - írja Roberts a The Daily Mail oldalán, aki a denevérek fülét, valamint az utódok hordozására szolgáló kenguruzsebet is hozzátette a teremtményéhez.
“Az ügyességet gyorsaságra cseréltem a lábak megváltoztatásakor, ami azt jelenti, hogy ezekkel a lábakkal a hegymászás esélye nulla, de azt hiszem, megéri – bár magam is nagyon meglepődtem, amikor megláttam a végeredményt 3D-ben” – magyarázta Roberts, akinek művét a BBC csatorna új műsorában, a Can science make me perfect?-ben a napokban mutatták be.
