A túlsúly vagy elhízás jelentős tényező a szív- és érrendszeri betegségek, a magasvérnyomás-betegség vagy a diabétesz kialakulása szempontjából. A testsúly vagy a BMI-érték önmagában nem mutatja meg pontosan, milyen egészségügyi kockázatnak vagyunk kitéve az elhízás miatt, szemben a testzsír-százalékkal vagy a testösszetétellel – utóbbiak közvetlenebb kapcsolatban állnak az egészségügyi következményekkel.
Leteszteltük az emberiség legnagyobb ellenségétJó az, ha már egy mérleg is beleokoskodik az életünkbe? Erre a kérdésre kerestük a választ.
Tovább olvasomKülönösen problémás testtájék a has, azon belül is a hasi zsír, mely nem csak egy helyre rakódhat le, ráadásul nem is az a legveszélyesebb fajtája, amit reggelente kínlódva próbálsz behúzni a tükör előtt és belepréselni a nadrágodba.
Ahogy azt a Fitness Science cikke írja, három régióban rakódhatnak le a zsírok a hasi területen, a leglátványosabb ezek közül a szubkután vagy puha zsír, ami közvetlenül a bőr alatt található. Noha esztétikailag nagyon zavaró, nem igazán veszélyes típus. A másodlagos zsírról azt írják, az izmokban találhatók, általában egyfajta üzemanyagként szolgál az edzések során. Általában nem szaporodik fel túlságosan, és előbbi társához hasonlóan nem is igazán veszélyes.
Azonban a harmadik típus, a zsigeri vagy hasüregi, viszcerális zsír körülveszi a belső szerveket,és korábbi rokonaival szemben komoly egészségügyi kockázatokkal is bír, ha túl sok van belőle, egyebek mellett gyulladáskeltő anyagok, citokinek termelődnek általa. Ezek az anyagok kisebb zsigeri zsír esetén is jelen vannak, ám nem olyan jelentős mennyiségben, ezért nem is generálnak gyulladást, csak akkor, ha arra valóban szükség van.
Márpedig időnként szükség van rá, ez segít ugyanis a szervezetnek meggyógyulni a fertőzésekből és regenerálódni a szöveteknek, amikor sérültek. Ha azonban a gyulladásnak nincs különösebb oka, a citokinek károsítják a szöveteket és a szerveket. Problémát okozhatnak a hasnyálmirigyben, a májban és az izmokban azáltal, hogy alacsony fokú, de állandó gyulladást tartanak fenn bennük, és így végül diabétesz, érelmeszesedés vagy szív- és érrendszeri megbetegedések alakulhatnak ki. Többek között az alábbi betegségeket hozza még összefüggésbe az elszaporodott viszcerális zsírral a Fitness Science: magas vérnyomás, krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), depresszió, demencia, vastagbélrák, mellrák.
Oké, de mitől gyarapszik a zsigeri zsír?
A hasüregi zsír mennyiségét nemcsak az elfogyasztott pluszkalóriák növelik: befolyásolják az életmódbeli tényezők is, fontos szempont például a mozgásszegény életvitel. Meglepő lehet, de gyarapodására a stressz is hatással van, növeli ugyanis a kortizol (stresszhormon) szintjét, és ez a mozgáshiánnyal kombinálva máris megemeli a zsigeri zsír mennyiségét.
