Szervezetfejlesztési tanácsadóként dolgozva a vesszőparipámmá vált, hogy sok vállalat manapság betegre dolgoztatja a munkatársait, a munkavállalók pedig betegre is dolgozzák magukat. Itt nem feltétlenül a munka mennyiségéről beszélek (persze arról is), hanem azokról a körülményekről, bánásmódról, bizonytalanságról, amik a munkahelyeket jellemzik.
Téged mennyire fenyeget a kiégés? Teszteld!A jelenség azokat sújtja leginkább, akik a legjobban teljesítenek a munkájukban. A folyamat azonban lassú, nézz rá, hogy állsz!
Tovább olvasomNagyon messze vagyunk még attól, hogy a vállalatok evidenciaként kezeljék, hogy a munkavállalóik jólléte, egészsége és elégedettsége a nyereségükben fog megmutatkozni. Persze a legtöbb helyen van elégedettség-felmérés, vagy lehetőséget adnak a munkatársaknak egy pár napos stresszkezelés tréningre, mégis távol áll az átlagos menedzsment gondolkodásától, hogy a munkatársak, a helyi közösség, a lelki és egészségügyi irányelvek szempontjait figyelembe vegyék.
Annyira kivoltam, hogy inkább elaludtamA stresszalvás mint jelenség meglepő, mégis az egyik legegészségesebb megküzdési mód
Tovább olvasomA BBC Capital rovatában Jeff Pfeffer alaposan összefoglalta, hogy hogyan ártanak a munkahelyek az emberek egészségének, és mit lehetne tenni ez ellen. 2015-ben egy több mint kétszáz elemzés adatait feldolgozó tanulmány jelent meg arról, hogy hogyan rövidíti meg az emberek életét a munkahelyi stressz. Bár egyre több a költsége a vállalatok számára az egészségügyi problémáknak, mégis keveset foglalkoznak azokkal a munkahelyi jellemzőkkel, stresszfaktorokkal, melyek ezeket okozzák.
Az állás bizonytalansága például 50%-kal növeli meg a dolgozók betegségének esélyét. A túl magas elvárások 35%-kal növelik meg az esélyt, hogy az embernek fizikai betegsége alakul ki, a hosszú munkaidő pedig 20%-kal növeli a halálozási arányt!
Döbbenetes, mennyi kárt okoz a munkahelyi stressz
A stresszhez hozzájárul még a fenyegető munkahelyi légkör, a család és a munkahely összeegyeztethetetlensége (hallottam olyan cégről, ahol a teljes kivitelezési részleg elvált az utóbbi években), és az anyagi bizonytalanság (amerikai viszonylatban a munkahely elvesztése miatt, nálunk úgy egyébként is.) Bob Chapman a Barry-Wehmiller vállalt igazgatója így foglalta össze:
A Mayo Clinic szerint a főnököd fontosabb az egészséged szempontjából, mint a háziorvosod.
Pfefferék azt mutatták ki, hogy nagyjából évi 120 ezer halálesetet okoz a kegyetlen menedzsment működés az Egyesül Államokban. A munkahelyi stressz végzetesebb, mint az Alzheimer kór. Mondhatnánk, hogy hol érdekli ez a vállalatot, amíg jönnek a számok. De még csak ez sem igaz. A hosszú munkaidő rontja a produktivitást, az elbocsátások pedig szintén költségesebbek, mint amennyi hasznot hoznak.
A leépítések ára
A leépítésekkel a vállaltok spórolni akarnak, de közben egy leépítés rengetegbe kerül nekik. A mérleg hosszútávon negatív. Mi az ára egy leépítésnek?
- Előre nem jelzett, indirekt költségek: lehet, hogy egy-két negyedévig jobb a mérleg, de utána kiderül, hogy nincs aki megcsinálja a munkát. Gyakori, hogy 8-10 hónap múlva új embereket kell felvenni, akik még betanulnak, miközben a régi, tapasztaltakat meg elengedtük.
- A legjobb munkatársak is elmennek egy leépítés után. Maguktól. A megromlott légkör és a bizonytalanság miatt.
- A legjobb munkahelyeknek árt a legjobban egy leépítés. Amit jó munkahelynek tekintenek az emberek, ott nagy a munkatársi elkötelezettség. Na ezt teljesen szétrombolja egy leépítés.
- A leépítés nem javítja a vállalati teljesítményt.
- A munkatársak megtartása együtt jár a vásárlók, ügyfelek megtartásával. És fordítva.
Forrás: Carlos Bergfeld
A vezetőnek nem csak a tulajdonosok felé van felelőssége
Míg az ötvenes-hatvanas években egy vállalatvezető úgy gondolt a munkájára, hogy különféle kötelezettségei vannak: a részvényesek, a vásárlók, a munkavállalók és a helyi közösség felé (vagyis az összes stakeholder felé, ezt hívják stakeholder-kapitalizmusnak), addig ma mintha csak a részvényesek érdekeit néznék (shareholder, azaz részvényes-kapitalizmus). Nagyon kevés az a vezető, aki felismeri, hogy ha egy ember odajön, hogy neki dolgozzon, akkor a testi-lelki jólétét is a kezébe teszi.
Élni is engedd!
Persze vannak pozitív példák is. Ahol a szabadidőt is kifizetik, ahol elvárják a dolgozóktól, hogy használják fel az összes szabadnapjukat. Ahol a vezetők nem írogatnak e-maileket hétvégén, meg éjszaka, és várnak rájuk azonnali választ. Ahol a dolgozókat felnőttként kezelik, és nem ellenőrizgetik állandóan. A már idézett, emberközpontú Bob Chapman azt mondja, hogy
minden, a vállalatánál dolgozó ember valakinek az imádott gyereke, vagy fontos családtagja, eszerint bánjunk velük.
A Patagonia nevű outdoor ruhagyártó cég vezetője egy igazán kompetitív szegmensben visz sikeres vállaltot úgy, hogy minden második hétvége háromnapos. Könyvet is írt a vezetési filozófiájáról: a Hadd szörfözzenek az embereim! – beszédes címen.
Pfeffer azt mondja, hogy a dolgozóknak is tudatosabbaknak kéne lenni, ne csak a fizetésért, meg az előrelépési lehetőségért válasszanak munkahelyet, hanem azt is nézzék meg, hogy hogyan támogatja a munkahely a testi-lelki egészségüket. Ahogy a vezetőknek is, a sikerességük mérésekor, fontos szempont kéne, hogy legyen nem csupán a profit mennyisége, hanem a munkatársi állomány egészségi állapota is.
Mert senkinek nem kéne meghalnia a fizetéséért.
