Miben segít, ha megéljük a pillanatot?

Olvasási idő kb. 3 perc

Több dologban, mint sejtenénk. Dr. Szondy Máté a tudatos jelenlét pszichológiájáról beszél.

- A párja késik, és nem veszi fel a telefont. Mire gondol ilyenkor? - tette fel a kérdést február 10-én péntek este dr. Szondy Máté a MOM Kulturális Központ kupolatermében. Itt tartottuk ugyanis a Dívány pszichológiai rendezvénysorozatának ezévi első előadását, ahol a klinikai szakpszichológus, családterapeuta a mindfulnessről, vagyis a tudatos jelenlétről beszélt.

Galéria ikon

9

Galéria: Szondy Máté - tudatos jelenlét
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

Az elménk tele van jó sztorikkal

A pszichológus kérdésére aztán számos válasz érkezett a hallgatóságtól. Volt, aki aggodalmaskodott, hogy a másiknak baja lett. Volt, aki azonnal hűtlenséget fantáziált. Meg persze akadt olyan is, aki nem görcsölte túl a dolgot, egyszerűen az iszonyú városi közlekedésnek tulajdonította a késést. Bármit is gondoltunk, vagy bármit is gondol ön a kérdés kapcsán, az nyilvánvalóan nem a valóság. Az csupán a valóságnak egy lehetséges verziója, egy történet, amit az elménk mesél.

Az elménk pedig nap mint szövi az ilyen, és ehhez hasonló történeteket, amikbe aztán beleéljük magukat, és meghatározzák érzéseinket, döntéseinket, viselkedésünket. Ebből pedig egyenesen következik, hogy nem a jelenre reagálunk, hogy is tudnánk? Nem az adott pillanatot éljük, nem vagyunk jelen az itt és mostban. Nem arra figyelünk, ami valójában történik velünk, körülöttünk. Ez pedig sokban megnehezíti az életet.

Ha ugyanis nem vagyunk képesek tudatosan arra figyelni, mi zajlik bennünk és a másikban, akkor automatikusan reagálunk, nem a valódi helyzetre, hanem a történeteinkre, a múltbéli sérelmeinkre, félelmeinkre, szorongásainkra. Így pedig amellett, hogy nem tudunk jól kapcsolódni a másikhoz, hogy a beszélgetések könnyen félresiklanak, hogy ártatlan helyzetből súlyos konfliktus kerekedhet, elveszítjük azt is, hogy észrevegyük és átéljük mindennapok apró, de örömteli pillanatait. Ezt azonban megelőzhetjük azzal, ha gyakoroljuk a tudatos jelenlétet.

Galéria ikon

9

Galéria: Szondy Máté - tudatos jelenlét
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

Mi az ördög az a tudatos jelenlét? 

“A mindfulness vagy tudatos jelenlét nem más, mint a figyelemnek egy speciális állapota, melyben szándékosan az itt és most élményeire irányítjuk a figyelmünket, és mindezt elfogadó, befogadó, kíváncsi módon tesszük.” - mondta dr. Szondy Máté. Ebben az állapotban tehát tudatosan figyelünk arra, ami körülöttünk és bennünk zajlik, kíváncsian megfigyeljük és elfogadjuk mindezt, függetlenül attól, hogy egyébként pozitív vagy negatív élményről van szó.

Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy a mindfulness gyakorlása hatékonyan segít a stresszkezelésben, a szorongásoldásban és a depresszió tüneteinek enyhítésében, ahogy hatékony lehet a fájdalom csökkentésében is. A tudatos jelenlét gyakorlásával a nehéz helyzetekben, konfliktus idején tapasztalt belső feszültségünk is enyhül, képessé válhatunk alternatív, hatékonyabb megoldásokat találni a problémáinkra. Mindezt úgy, hogy közben az önismeretünk is fejlődik: jobban megismerjünk magunkat, saját működésünket, ami segít jobban alkalmazkodni a környezetünkhöz, szorosabban kapcsolódni az emberekhez.

Ezek voltak az előadás legfontosabb tanulságai, de a hallgatóság kérdéseiből (és az azokra adott válaszokból) még számos dolog derült ki a tudatos jelenlétről. Például az, hogy a tudatos jelenlét állapotát sokan tapasztalták már a hétköznapi életben. Volt, aki a természetben, mások a jóga gyakorlása kapcsán találkoztak az élménnyel. Megtudtuk azt is, hogy a gyerekek is sokat profitálhatnak a mindfulness gyakorlásából (például nyugodtabbá válnak, empatikusabbak egymással), meg persze azt is, hogy a tudatos jelenlét gyakorlásával fejleszthető az iskolai közösség, és a párkapcsolatok minősége is javulhat. 

Mit tehet az, aki kedvet kapott a tudatos jelenlét gyakorlásához? Első körben azt, hogy minden nap tudatosan odafigyel egy-egy dologra, amit éppen csinál. Legyen az a reggeli kávé elfogyasztása, a séta a buszmegállóig vagy akár a saját légzésének megfigyelése néhány percen át. Ha pedig többet is szeretne tanulni a tudatos jelenlétről, érdemes beiratkozni egy mindfulness tanfolyamra. Ma már szerencsére van választék. 

Pszichológiai rendezvénysorozatunk következő előadásairól szívesen tájékoztatjuk, ha feliratkozik hírlevelünkre. A következő előadást pedig március 10-én tartjuk, akkor dr. Forgács Attila lesz a vendégünk, aki a fogyókúrák, a jojózás és az elhízás lélektanáról mesél nekünk. Jegyek még akadnak, csak kattintson a képre.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.