Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jó hír, hogy még csak sportnak sem kell lennie, akkor is jó hatással van a mozgás az ember közérzetére.
Jó hír, hogy még csak sportnak sem kell lennie, akkor is jó hatással van a mozgás az ember közérzetére. Legalábbis ez derült ki az eddigi legátfogóbb, okostelefonok segítségével készített felmérésből - számolt be a Medical Press.
A módszer
A Cambridge-i és az Essex-i Egyetem kutatásában több mint tízezer ember vett részt. A felmérés érdekessége, hogy ez volt az első olyan nagyobb kutatás, amelyben okostelefonokat használtak. A résztvevők által küldött válaszok mellett egy androidos hangulatkövető applikáció, illetve a telefonos gyorsulásmérő segítségével gyűjtöttek adatokat. A felmérés, mely megmutatta milyen átfogó és sokféle adat gyűjthető az okostelefonok segítségével az egyén fizikai állapotáról, viselkedéséről és egészségéről - írja a PLOS ONE.
Az eredmény
A korábbi felmérések, amik a testmozgás és a boldogság közötti összefüggést vizsgálták, vegyes eredményeket hoztak: voltak, amelyek arra jutottak, hogy nincs összefüggés a két dolog között, mások szerint a boldog emberek gyakrabban sportolnak. Ennek a kutatásnak az adati viszont alapján viszont úgy tűnik, hogy a legkisebb fizikai aktivitás is - akkor is, ha nem kifejezetten sportnak minősül - javítja az illető kedélyállapotát, függetlenül az eredeti boldogságszintjükre.
"A mi adataink alapján a boldog emberek összességében mozgalmasabb életet élnek" - mondta el Dr. Jason Rentfrow, a Cambridge-i Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa, a kutatás rangidős vezetője. "A mozgás jótékony pszichológiai hatásáról már számtalan tanulmány született, ez a kutatás azonban azt is kiderítette, hogy azért, hogy boldogabbak legyünk, nem kell lefutni a maratont, elég a nap folyamán időnként végezni egy kis laza testmozgást" - tette hozzá.
"Legtöbbünk azt még feljegyzi, hogy volt-e sétálni, vagy lement-e az edzőterembe, de az már nem biztos, hogy az íróasztala és a fénymásoló vagy a kocsija és az iroda közti sétát is megemlíti" - magyarázza a tanulmány társszerzője, dr. Gillian Sandstrom, aki az Essex-i Egyetem pszichológia szakának munkatársa.
