Patkánycsikizés a tudomány nevében

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Napi cuki tudomány: a csikizés élettani hatásait kutatták. Ezt a kísérletet imádták a patkányok.

A Humboldt Egyetem kísérlete bebizonyította, hogy van olyan állatkísérlet is, amit az alanyok kimondottan élveznek. Ilyen például az, amiben egy csapatnyi patkányt csikiztek, hogy ezzel is újabb információkat nyerjenek arról, hogyan is működik az agy. 

Kiderült, hogy a csikizésre is az agy szomatoszenzoros kérgére ad választ, az a terület szokott más érintésekre is felelni. Az is kiderült, hogy másképpen reagálnak a csikizésre azok a patkányok, amik stresszhelyzetben vannak, ekkor ugyanis kevésbé voltak nyitottak arra, hogy még csikizzék is őket, viszont azok a patkányok, amelyeknek jó volt a kedvük, olyan hanggal válaszoltak, amit a tudósok azonosnak véltek a nevetéssel. Ebben pontosan ugyanolyanok mint az emberek. "A csikizés ez egyik legkevésbé értett érintésforma" - mondta Michael Brecht, a kutatás vezetője, a berlini Bersnstein Center biológusa. Elmondta, hogy a csikizés milyen célt szolgál, miért nevetünk tőle és miért nem tudjuk magunkat csikizni. Elsőre furcsának és nevetségesnek tűnhet, hogy mindezt állatok gyömöszkélésével próbálják megfejteni. 

A csikizés művészete

A kutatók első körben azt próbálták pontosan meghatározni, hogy mi is fér bele a csikizésbe. Arra jutottak, hogy a finom simogatás és a döfködés között félúton van a csikizés és a patkányokat néha fel is borítják, hogy a hasuk se maradjon ki a jóból. Egy speciális hangrögzítő eszközt is bevetettek, ugyanis a patkányok azon hangja, ami a kutatók szerint megegyezik a nevetéssel, az olyan hertzen történik, amit az emberi fül nem érzékel. Érzékelők kerültek a patkányok agyára, hogy pontosan lássák milyen folyamatok mennek végbe ha csikizik őket. 

A stresszes patkány nem bírja a csikizést

A tanulmány szerint a patkányok stresszhelyzetben nem boldogok attól ha gyömöszkélik őket. Az éles fény, vagy a beépített akadályok már elegek ahhoz, hogy ne élvezzék a csiklandozást. A szakértők szerint ennek olyan evolúciós magyarázata lehet, hogy amint veszélyt tapasztalnak az élőlények, a szórakozás háttérbe szorul és nem tudják átadni magukat jelen esetben a csikizés örömének. 

A patkányok szeretik a csikizést

Már a 200-es években rájött Jaak Pansepp és Jeffrey Burgdorf, hogy a patkányok reagálnak a csikizésre, azóta az is kiderült, hogy jobban érzik magukat tőle, sőt még a döntéseiket is. befolyásolja. Arra is rámutattak, hogy az állatok megjegyezték azokat a pontokat, ahol csikizték őket és gyakran mentek arra területre egy jó kis gyömöszkélés reményében. A legfrissebb kutatás szerint pedig követik a csikiző kezet és furcsa örömugrásokat is csináltak egy-egy csikizés után. A kutatók szerint fontos tudni, hogy egy olyan hétköznapi dolog, mint a csiklandozás milyen szerepet tölt be az agyban, hiszen azt már tudjuk, hogy az immunrendszer erőssége és bizonyos szociális kapcsolatok megléte szorosan összefüggnek. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Edicsek
Edicsek
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.