6 boldogságtrükk a világ legboldogabb népétől

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bizalom, hit a rendszerben, családdal töltött minőségi idő. Többek között ezek teszik a dánokat a világ legboldogabb népévé.

Évek óta a dánok vezetik a legboldogabb népek listáját, Helen Russell, a The Year of Living Danishly című könyv szerzője pedig most az ABC-nek szedte össze, hogy mi az a 6 dolog, amit bárki elleshet tőlük. Persze akad köztük olyan, ami nem vehető át egy az egyben, de gondolatébresztőnek mindegyik tökéletes.

1. Bizalom mindenek felettt

Azt mondják, ez az első számú oka annak, hogy a dánok ennyire boldogok. De mégis hogy néz ki ez a mindennapjaikban? Az ország lakosai annyira bíznak a másikban, hogy simán kint hagyják a gyereküket a babakocsiban addig, amíg ők beugranak egy kávéért valahova. (Kontrasztként elég a magyar Csellengők című műsorra gondolni, amelynek intrójában pont egy ilyen szituációban raboltak el egy babát az édesanyjától.)

Míg Dániában tízből nyolcan feltétel nélkül megbíznak a másikban, addig az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 50 évben ez az érték hatról a felére zuhant. Ennek oka lehet, hogy a skandináv országban már az óvodákban és az iskolákban is azt tanítják a gyerekeknek, hogy a világ igazából egy jó hely – gazdaságilag is, hiszen a dánok tudják, hogy az adókból fenntartott jóléti rendszer őket szolgálja, az országuk pedig a legkevésbé korruptabb az Európai Unióban.

2. Apropó adók: ne panaszkodjunk miattuk!

Ez egy olyan pont, amit felesleges összehasonlítani a hazai helyzettel, mindenesetre elgondolkodtató, hogy bár Dánia az EU legdrágább országa és ez azt jelenti, az adók is elképesztően magasak, az emberek mégis "örömmel" fizetik őket. Hogy miért?

Fotó: Stuart Franklin / Europress / Getty

Ismét felbukkan az első pontban említett bizalom: az embereknek azért nem fáj, hogy az állam nagy szeletet harap el a jövedelmükből, mert úgy érzik, hogy az majd bölcsen költi el oktatásra, egészségügyre, családdal kapcsolatos juttatásokra, és mert bíznak abban, hogy mindenki más is magára vállalja a terhet.

3. Hygge!

Egyetlen szó, mégis minden benne van, ami a dán életérzést tükrözi: az ország lakói rájöttek arra, hogy (főleg a sötét téli napokon) a családdal kávé/torta/sör társaságában eltöltött pihenőidő elképesztően jó hatással van a lélekre. A hygge (ejtve talán a hűge áll a legközelebb a valósághoz) lehet főnév és melléknév is, Russell szerint pedig a legtalálóbb meghatározás a "bármiféle zavaró vagy érzelmileg felkavaró dolog teljes hiánya". Ne feledje a gyertyákat sem: a dánok mindenki másnál többet égetnek el évente.

A hyggének története is van: október és március között olyan hideg is sötét van az országban, hogy a család nélkül nehezen élhető túl (akár élelemszerzés szempontjából is) ez a fél év. Bár ma már létezik központi fűtés és online vásárlás (és persze Netflix), de az összejövetelek így sem ritkultak.

4. Tegye szebbé a lakását

Aki kicsit is érdeklődik a lakberendezés iránt, annak valószínűleg nem ismeretlen a skandináv stílus és az a tény sem, hogy az összes ország közül a dánok költenek a legtöbbet bútorra évente. De vajon mi a köze a dizájnerszékeknek a boldogsághoz? A dán lakások nagy része ugyanúgy néz ki: fehér falak, parketta vagy fából készült padló, minőségi bútorok, az otthonok középpontjában pedig a családi reggelik, ebédek és vacsorák helyszínéül szolgáló étkezőrész áll. Az ország egyébként számos tervezővel büszkélkedhet, nem véletlen, hogy akikkel Russell beszélgetett, dizájntársadalomnak írták le az északi országot.

Az 1920-as években gazdasági recesszió kavarta fel az állóvizet Dániban, ennek ellenére az akkori kormány úgy döntött, a jólét és a boldogság szempontjából a dizájnnak elsőbbséget kell élveznie. 90 év távlatában kijelenthető: jól döntöttek. Egy londoni egyetem tudósai vizsgálták is a jelenséget és (nem meglepő módon) arra jutottak, hogy ha valami szépre nézünk, akkor az boldogabbá tesz minket – mégpedig azzal, hogy serkenti az agy dopaminszintjét. Sőt: a kiváló művészeti alkotások ugyanolyan aktivitást váltanak ki, mint amikor szerelmesek vagyunk.

Tipp: olcsó, de jól kinéző dán dizájnért irány a Tiger!

Fotó: The Washington Post / Europress / Getty

5. A munka és a magánélet egyensúlya

Ez a téma véget nem érő, mi is adtunk már többször ezzel kapcsolatos tippeket, azzal viszont nehéz versenyezni, hogy egy átlag dán mindössze 34 órát dolgozik egy héten. Az országnak külön szava van a munkahelyet betöltő légkörre, ez pedig az arbejdsglæde, ami szó szerinti fordításban annyit tesz, "boldogság a munkahelyen". A kifejezés csak az északi országokban létezik.

Természetesen itt is létező fogalom a stressz és emiatt magas az antidepresszánsok használatának aránya is, de ez emiatt van, mert ha a dánok boldogtalanok, akkor tesznek is ellene. Ráadásul, ha valakinek segítségre van szüksége, kivehet hat hónapot, ami után örömmel várják vissza.

6. Betartják a törvényt és a rendet

A dánok szeretnek előre tervezni, ha pedig ezzel megvannak, akkor pihenni. A rutin is mindennapjaik része: november 11-én kacsát esznek, húsvétkor mintákat vagdosnak, februárban pedig különleges bucit esznek. A közös tevékenységek és a rendszeres, ismétlődő ünnepek azt jelentik számukra, hogy mindenki tudja, mi történik és mikor – ez pedig biztonságérzetet ad nekik és az összetartozást erősíti bennük.

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.