Legalábbis koleszterin- és trigliceridszintek meghatározására irányuló tesztek esetén. Elmondjuk, miért.
Több kutató is vizsgálta az elmúlt években, hogy vajon milyen mértékben képes a koleszterin és a triglicerid szintjét befolyásolni az, ha valaki nem éhgyomorra, hanem jóllakottan érkezik a vérvételre. Kiderült, hogy nincs különbség, tehát ezúttal nem kell ájultan érkeznie a délelőtti vizitre, írja a PharmaOnline. Az említett vizsgálatok eddig hagyományosan éhgyomorra történtek, ami azt jelenti, hogy az utolsó étkezés és a tűszúrás között legalább nyolc órának kell eltelnie. Ez, ha nem reggel kerülünk sorra, elég megterhelő lehet még egy egészséges ember számára is, nemhogy annak, aki diabéteszes.
Két csoport áll egymással szemben
Mint a legtöbb egészségügyi szituációban (elég csak az oltásokra gondolni), itt is két táborra szakadnak az emberek:
- van, aki szerint az éhgyomori vérszintek objektívebbek, mivel a triglicerid szintje az elfogyasztott ételek zsírtartalmától függően változhat
- van a másik fél, akik szerint mivel az emberek napközbeni étkezései között sem telik el soha nyolc óra, így informatívabb, ha a vérvétel is ilyen állapotban történik.
A szakmai szervezetek (Európai Atherosclerosis Társaság és a klnikai kémiával és laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó európai szakmai szervezet) állásfoglalása szerint a lipidprofil meghatározásához az esetek jelentős részében nincs szükség éhgyomori vérvételre. A European Heart Journal április végi kiadványából az is kiderül: a véleményt a dán laborokban született tapasztalatok adják, ott ugyanis 2009 óta posztprandiális állapotú betegektől is vesznek és értékelnek ki vérmintákat.
Calgary-ban fogadtak olyan pácienseket is, akik ettek a vérvétel előtt, csak meg kellett mondaniuk, hány órával előtte történt az étkezés. Kiderült: az összkoleszterin- és a HDL-szintet kevesebb mint 2, az LDL-koleszterinszintet pedig kevesebb mint 10 százalékkal befolyásolta az étel elfogyasztása. A triglicerideknél kevesebb, mint 20 % volt az étkezés által okozott változás.
Az oldal azt is összegyűjtötte, mikor ajánlott és mikor nem szükséges az éhgyomorra történő vérvétel.
Nem szükséges az éhgyomri vérvétel
- első vizsgálat alkalmával,
- a kardiovaszkuláris rizikó becsléséhez,
- akut koronária szindrómás betegeknél,
- gyermekeknél és időseknél,
- cukorbetegeknél,
- stabilan beállított gyógyszeres terápiában részesülőknél és
- azoknál, akik nem akarnak éhesen vérvételre menni.
Továbbra is javasolt az éhgyomorra történő vérvétel, ha
- az első vizsgálat alkalmával a trigliceridszint magasabb, mint 440 mg/dl,
- ismert hipertrigliceridémia áll fenn,
- hasnyálmirigy-gyulladáson esett át a beteg vagy
- triglicerid-szintet csökkentő gyógyszert szed a beteg.
