A szakértők szerint a felfedezés megváltoztathatja a hozzáállásunkat a stresszkezeléshez és a fogyókúrához egyaránt.
Jól ismerjük már a kortizol nevű stresszhormont, amiről a '90-es években derült ki, hogy köze van a túlevéshez és a hasi zsír gyarapodásához. Egy új tanulmány szerint azonban a tartós stressz egy másik láncreakcióért, az anyagcsere lelassulásáért is felel, ezért ne csodálkozzon, hogy nem tud fogyni, ha folyton feszült és ideges!
A Floridai Egyetem kutatói nemrég felfedezték, hogy a krónikus stressz a betatrophin nevű peptid termelődését is stimulálja, ami pedig a zsíranyagcseréhez szükséges enzimek működését gátolja. A Molecular and Cell Biology of Lipids című szakfolyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a betatrophin egy stresszhez kötődő fehérje, amely megnehezíti a zsírsejtek lebontását és a fogyást. Ezt a megállapítást ugyan még klinikailag is tesztelni kell, Li-Jun Yang professzor, a tanulmány vezető szerzője szerint a felfedezés megváltoztathatja a hozzáállásunkat a stresszkezeléshez és a fogyókúrához egyaránt.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a betatrophinnak pontosan mekkora szerepe van a testzsír szabályozásában, ezért egérkísérletek során elemezték, hogy milyen mértékben emelkedik a betatrophin szintje, amikor az állatok valamilyen környezeti vagy metabolikus stresszt tapasztalnak. Kiderült, hogy mindkét fajta stressz növelte a betatrophin fehérje termelését a zsírszövetben és a májban. A metabolikus stresszt átélt egerek szervezete egyébként jóval több betatrophint termelt és a normális zsírégető folyamatok is lelassultak náluk.
A szakértőknek ugyan még egyértelműsíteniük kell ezt a hatást az emberi szervezet esetében is, Yang szerint a felismerés új megvilágításba helyezi a biológiai mechanizmusokat, és megmagyarázza, hogy a tartós stressz visszaszorításával a súlycsökkentés is sokkal hatékonyabbá válik. Éppen ezért nincs értelme tétlenül várni, hanem érdemes inkább arra törekedni, hogy megoldjunk egy-egy feszült helyzetet és kiegyensúlyozottabban éljünk.
Ördögi kör
Nemrég kiderült, hogy a stressz és a testzsír közötti visszacsatolás egy kétirányú rendszer, mivel a zsírszövet is képes jeleket küldeni az agynak, amelyek befolyásolják, hogy az hogyan kezelje a stresszt és az anyagcserét. A Psychoneuroendocrinology című szaklapban megjelent tanulmány alapján ezeknek a jeleknek a mechanizmusa továbbra is rejtélyes, de a kutatók szerint a zsírszövetekből az agyba való visszacsatolás az első lépése lenne annak, hogy megállítsuk ezt az ördögi kört.
„Huzamosabb ideig tartó stressz során hajlamosak vagyunk a kelleténél többet enni, ami természetesen hízáshoz vezet. A túl sok zsír azonban rontja a szervezet azon képességét, hogy jeleket küldjön az agynak, ami a stressz szabályozásáért lenne felelős. Ezek a felismerések azért fontosak és egyedülállóak, mert bizonyítják, hogy nem kizárólag az agy határozza meg, hogy szervezetünk hogyan reagáljon a stresszre. Korábban ugyanis úgy hittük, hogy a stressz csökkentésében egyedül az agyunknak van szerepe, ám úgy tűnik, hogy az anyagcsere folyamatokért felelős zsír is részt vesz ebben a procedúrában” – magyarázza James Herman, a Cincinnati Egyetem pszichiátria karának professzora.
A kutatók azt találták, hogy a zsírszövetben lévő glükokortikoid receptor befolyásolja, hogy az agy miként szabályozza a stresszt és az anyagcserét. Kezdetben az ilyen jelek életmentőek lehetnek, hiszen irányítják az agyat, hogy az szabályozza az energiaegyensúlyt, azaz pozitívan befolyásolják a stresszválaszokat. Hosszú távon ez azonban a visszájára is elsülhet.
A glükokortikoid nevű hormon aktiválja a zsírszövetben lévő receptorokat, ami metabolikus stresszt vált ki. Egy másik egérkísérletben a tudósok egyedi kapcsolatot fedeztek fel a glükokortikoidok zsírszöveti jelátvitele, az agy energiaszabályozása és a stresszválasz között. A kutatók szerint a zsír-agy jelátvitel megértése az első lépés ahhoz, hogy egy napon képesek legyünk a stressz, az elhízás és a zsíranyagcsere közötti mechanizmust befolyásolni, azaz megoldást találni a krónikus stressz negatív hatásainak és a felesleges testzsír visszaszorítására.
Lazítás és mozgás a megoldás
A krónikus stresszel küzdők számára tehát több okból is szinte lehetetlen küldetés a fogyás. Egyfelől a stressz túlevéshez vezet, másfelől a kortizol és betatrophin hormonok felszabadulása növeli a hasi zsír lerakódását és lelassítja az anyagcserét, harmadrészt pedig a zsírszövet és az agy közötti jelátvitel (egyfajta visszajelzésként) növeli a stressz szintjét. A kérdés az, hogy mit tehetünk, ha ki akarunk lépni ebből az ördögi körből?
2011-ben Elissa Epel, a kortizolszekréció és a hasi zsír közötti kapcsolatot felfedező kutatócsoport tagja vizsgálatot végzett a meditáció jótékony hatásairól és az eredmények alapján a meditáció csökkenti a kortizolszintet és a hasi zsír mennyiségét. Aki tehát megpróbál néha tényleg kikapcsolni, illetve tudatosabban sportol és táplálkozik, az nemcsak az anyagcseréjét gyorsítja fel vagy több kalóriát égethet el, de az edzés vagy relaxálás során termelődő nagy mennyiségű endorfinnak köszönhetően egyszerűen boldogabb is lesz. Ha önnek netán a túlsúly és a feszültséggel teli mindennapok is megkeserítik életét, akkor itt a nagy lehetőség, hogy mindkét problémát egyszerre orvosolja.
