Egyes divatos táplálkozás-, fogyókúra-, vagy fitneszbloggerek szó szerint mindent megetetnek az egészséges életmódra vágyó naiv emberekkel. A magukat szakavatottként népszerűsítő laikusok annyi áltudományos információt terjesztenek, hogy sokan be is dőlnek bizarr reformtáplálkozási módszereiknek.
Így vált híressé az a vakbélgyulladásból felépült tanácsadónő, Vani Hari is, aki Food Babe (kb. Kaja Csajszi) néven indított blogjával több mint 720 ezer követőt szerzett magának, hogy félelemkeltő módszerekkel és kampányokkal beszüntethesse a különböző élelmiszer-forgalmazó vállalatok – szerinte káros – termékeit, és ezzel megváltsa a tudatlan világot. Legtöbb kezdeményezése egyébként kudarcba fulladt, és az egészségipar hősként ünnepelt Mata Hariját ma már egyre többen vádolják az olvasók szándékos megtévesztésével.
Túl sok az indokolatlan félelem
Yvette d'Entremont analitikus vegyész - aki többek között toxikológiai kutatásokat végez - a Science Babe blog írójaként az áltudományok és a divatos félelmeket keltő blogszféra leleplezését tekinti második hivatásának. Vani Hariról írt elemzését például azzal kezdi, hogy "Food Babe minden olyan kémiai anyagot, aminek a nevét képtelen kiejteni, mérgezőnek tekint – ami nagy hiba". Azért, hogy még tisztábban lássunk, a felháborodott kémikus érveinek összegyűjtése mellett megkértünk hazai szakértőket is, hogy segítsenek értelmezni Food Babe rémhíreit.
A mennyiség számít
„Ha az élelmiszerek toxikusak lennének, akkor nem lehetne azokat árusítani. Egy étel vagy ital túlzott fogyasztása lehet csak mérgező és ebben nincs kitüntetett szerepe egyik élelmiszercsoportnak sem, legyen az zöldség, ivóvíz, hús vagy cukor” – mondta a Díványnak Dr. Fodor Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának professzora.
Az persze más tészta, ha gondatlanság miatt az előállítás során patkányürülék kerül a kókuszreszelékünkbe vagy növényvédőszeres marad a paprikánk...
Szigorú előírások
Toxikusnak azt az anyagot nevezzük, amely az adott mennyiségben az élő szervezetet károsítja, megbetegíti vagy megöli. Ez a vegyi anyagok esetében mennyiségfüggő. Már Paracelsus felfedezte, hogy a „dózis teszi a mérget”. Vannak olyan anyagok, amelyek kis mennyiségben nélkülözhetetlenek a szervezet számára, míg egy határértéket átlépve már mérgezőek. A még ártalmatlan mennyiségek az élelmiszerbiztonsági kockázatbecslés módszertanával határozhatóak meg. Mivel a vegyi anyagoknak lehetnek ártalmas hatásai, ez a folyamat nélkülözhetetlen élelmiszereink biztonságosságához - válaszolta a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága.
Mi a baj a Starbucks-szal?
Food Babe szerint különösen a kávéházlánc sütőtökös lattéját kerüljük el messziről, mert nem elég, hogy az „toxikus mennyiségű cukrot”, de a színezékként funkcionáló rákkeltő karamellből két adagot is tartalmaz. Science Babe reakciója erre az, hogy "egy felnőttnek 50 adagot kellene elfogyasztania az italból együltő helyében ahhoz, hogy halálos dózisú cukor kerüljön a szervezetébe, de a rengeteg folyadékbevitel miatt addigra már egyébként is kialakulna a hyponatremia. A koffein-túladagolásról nem is beszélve...”
„Valóban léteznek karcinogén anyagok, egyetlen összetevő azonban nem okoz rákot, illetve a rosszindulatú folyamatok kialakulásának valószínűsége ebben az esetben is függ a mennyiségtől, a fogyasztás időtartamától és a rendszerességtől. A karcinogén komponenseknek a hatása rizikószámítással ugyanúgy mérhető és szabályozható, mint bármely más élelmiszer–adalékanyag tulajdonságai” – magyarázza Dr. Fodor Péter.
A karamell színezéket többen rákkeltő anyagnak bélyegezték meg, mert az előállítása során keletkező egyik mellékterméknek (4-metil-imidazol) - nagy mennyiségben használva - állatkísérletekkel kimutatták ilyen hatását. Az élelmiszeripari felhasználásra szánt karamellnek viszont szigorú tisztasági követelményeknek kell megfelelnie. "A 4-metil-imidazol nem élelmiszerszínezék, nem adják szándékosan és közvetlenül élelmiszerekhez, hanem bizonyos karamellszínezékek előállítása során alakul ki melléktermékként. A vegyület maximális előfordulási szintjeire egyes élelmiszer-színezékekben Európában - így hazánkban is érvényes - határérték-előírások vannak" – tudtuk meg a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságától.
Az EFSA értékelte a karamell színezékekkel bevitt 4-metil-imidazol biztonságosságát, és megállapította, hogy még a legnagyobb mennyiségben fogyasztók bevitele sem ad okot aggodalomra. A 231/2012/EU rendeletben meghatározott maximális 4-metil-imidazol szint elegendő védelmet nyújt a fogyasztók számára.
Ne egyen jógamatracot! Egy pont Food Babe-nek
Food Babe óva intette az embereket a Subway szendvicseitől is, mert azokban ugyanaz az azodikarbonamid nevű kenyér-adalékanyag található, ami a matrac- és cipőgyártás egyik összetevője is. Az Egyesült Államokban az azodikarbonamid engedélyezett tésztalágyító adalékanyag, ám tavaly a Subway úgy döntött, hogy kivonja azt az USA-ban forgalmazott kenyereiből is.
Az Európai Unióban egyébként már évek óta tilos az azodikarbonamid élelmiszeripari felhasználása. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2005-ben értékelte a kérdéses összetevő bomlástermékét, a szemikarbazidot, amely a vizsgálatok szerint gyenge rákkeltő hatást mutatott egereknél.
„A színezékként is funkcionáló E927 azodikarbonamidból a maximálisan felhasználható koncentráció 45 ppm (milliomod rész) az Egyesült Államokban. Az európai élelmiszergyártók a színezékeket általában nagyon óvatosan használják - elsősorban nem toxicitásuk, hanem fogyasztói ellenérzés miatt: a természetellenes színű étel gyanús és visszataszító lehet a felnőttek számára” – fűzi hozzá Dr. Fodor Péter professzor.
Csak a bioétel ehető
A népszerű blogger azt is komolyan gondolja, hogy ha egy alma nem organikus eredetű, akkor annál még a csokoládéöntetes fagylaltkehely is sokkal egészségesebb. Szerinte az, aki átáll a hagyományos ételekről a bioélelmiszerek fogyasztására, megelőzi, hogy nap mint nap káros növényvédőszerek kerüljenek a szervezetébe. D'Entremont véleménye erről: „a hagyományos és az organikus élelmiszerek közötti legnagyobb különbség az, hogy Harinak az utóbbi csoport reklámozásáért nem kevés jutalék jár.”
„A biogazdaságokban csak bizonyos növényvédőszerek használata engedélyezett (pl. rézgálic), de még senki sem bizonyította, hogy a nagyüzemi határérték alatti növényvédőszerekkel kezelt élelmiszerek kockázatosak lennének. Az emberiség többezer éve kemikáliákkal tartósítja élelmiszereit és ez a módszer egyre korszerűbb és egészségbarátabb” – mondja Dr. Fodor Péter.
A szabályosan előállított biotermékek valóban kevesebb növényvédőszer-maradékot tartalmaznak. Azonban a hagyományos módon, agrokemikáliák használatával előállított zöldségek, gyümölcsök esetében is a termékek több mint felében egyáltalán nem lehet kimutatni növényvédőszer-maradékot. Elenyészően kevés az a termék, amelyben a megengedett (egészségre biztosan nem ártalmas) szintet meghaladja annak mennyisége – állítja a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága.
Tanulság
Létezik egyébként egy Banned by Food Babe nevű Facebook-csoport is, ahová azok a volt hívek tömörültek, akiket a blogger kitiltott saját oldaláról – csak azért, mert tanácsot kértek vagy részleteket szerettek volna megtudni Vani Hari egy-egy elmés állításával kapcsolatban.
Úgy tűnik, a pénz és a hírnév miatt van értelme egy-egy összetevőt kiragadni egy kontextusból és megalapozatlan, összefüggéstelen információkat terjeszteni, mumusként beszélni arról, de nem éppen etikus döntés. Food Babe egyszerűen azzal védekezik, hogy jobb félni, mint megijedni – mi inkább a táplálkozás-szakértők és dietetikusok jól bevált tanácsát idézzük: mindent szabad, de csak mértékkel.
