Oké, a barna cukornak talán már nem dőlsz be, de hallottál már a kókuszvirágcukorról? Megmondjuk, miért nem érdemes abban sem hinned.
A cukor mára már szinte első számú közellenséggé vált, így gombamód szaporodnak a különféle cukorpótlók, amelyekkel egészséget és fogyást ígérnek. Sokszor azonban a valóság az, hogy a divatos alternatívák hasonló hatással rendelkeznek, mint a hagyományos cukor. Hogy könnyebben igazodj ki, összeszedtük azokat a termékeket, amik nem feltétlenül váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
Mi is az a cukor?
A köznyelvben cukor szó alatt a szacharózt értjük, ami valójában egy kettős szénhidrát, hiszen glükóz (szőlőcukor) és fruktóz (gyümölcscukor) alkotja. Szacharóz pl. a répacukor, a nádcukor és a juharszirup is.
Nádcukor
A boltokban viszonylag borsos áron lehet kapni nádcukrot, melyre sokan egészséges alternatívaként tekintenek. Az egyedüli különbség azonban csak annyi, hogy míg a finomított fehér cukrot cukorrépából állítják elő (a teljes neve répacukor), addig ezt cukornádból, de összességében mindkettő szacharóz, így élettani hatásaik megegyeznek.
„A répacukorból és a nádcukorból előállított cukor vércukorszintre gyakorolt hatása közel ugyanaz. Európában elterjedtebb a répacukor használata, míg a trópusokon inkább nádcukrot használnak. Hazánkban a borsos ára leginkább egzotikum volta miatt lehet, nincs szó értékes tápanyag-összetételről. A nem finomított nádcukor ugyan némileg több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a répacukor, de rengeteget kéne belőle fogyasztani, ahhoz, hogy ez az élettanilag pozitív hatása érvényesülhessen. Szóval, ha több vitamint és ásványi anyagot szeretnél bevinni, akkor inkább egyél több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonaféléket” – mondja Varga Dóra dietetikus.
Barna cukor
A barna cukor alatt minden esetben barna nádcukrot értünk! Ennek oka, hogy a nádcukor előállítása során keletkezett melasz (melléktermék) kellemes, karamellás ízű, így nem távolítják el a kész termékből, míg a répacukor gyártása során keletkezett melasz igen kellemetlen aromájú.
„Elterjedt az a tévhit, hogy minden, ami barna, az egészségesebb a fehér változatnál. Sokan nem tudják, hogy a barna cukor és fehér cukor között annyi a különbség, hogy az előbbihez hozzáadják a melaszt, ami egyébként a cukorgyártás mellékterméke. Ettől barnás színe lesz és kicsit füstösebb, karamellesebb ízt kap, de a vércukorszintet ugyanolyan gyorsan meg fogja emelni, mint a répacukor. Elméletileg lehet úgy is barna cukrot készíteni, hogy a tisztítási folyamatnál megállnak ott, ahol még nem fehér a termék, de ezzel a módszerrel az életben ritkán találkozni” – mondja a szakember.
Fruktóz
A fruktóz – azaz a gyümölcscukor – a diabetikus termékek részlegében az esetek többségében megtalálható, így a fogyókúrázók is lelkesen veszik az ilyen készítményeket. Igen ám, viszont ahogy az idő folyamán kiderült, egyáltalán nem jó sem cukorbetegség esetén, sem diétázáskor. Bár a vércukorszintet valóban lassan emeli meg, ám nagy mennyiségű fogyasztása hozzájárulhat a trigliceridszint emelkedéséhez, a zsír raktározásához. Problémát természetesen csak a hozzáadott fruktóz jelent, a gyümölcsökről, amelyek szintén fruktózt tartalmaznak, nem kell lemondanod: „A gyümölcsfruktóz nem okoz problémát, ott pluszban számos olyan anyag, növényi rost van, ami ellensúlyozza a hatását” – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa, aki hozzátette, hogy a Journal of the American Medical Association magazinban megjelent tanulmány szerint a hozzáadott fruktóz fogyasztása ráadásul a telítettségérzést is hátráltatja.
Agávészirup
Sokan istenítik az agávészirupot is mint remek fogyókúrás szert, pedig ugyanannyi a kalóriatartalma, mint a sima cukornak, és nagyrészt fruktózt tartalmaz, tehát a hozzáadott fruktóz hátrányaival rendelkezik. Az egyetlen ok, amiért fogyókúránál működhet, az, hogy a cukornál lényegesen édesebb, így kevesebbet kell belőle használni.
Kókuszcukor
Mostanában került csak a köztudatba a kókuszvirágcukor, amely köré óriási üzletet építettek. A kókuszpálma virágából készült édesítőszer jellegzetes íze miatt remekül illik különböző süteményekhez, ráadásul egészségesnek és diétásnak is tartják alacsony glikémiás indexe (35 GI) miatt. Persze, valószínűleg ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
„Egyelőre annyira újdonságnak számít, hogy sok vizsgálatot még nem folytattak le a szervezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban, így nem lehet egyértelműen kijelenteni róla semmit. Az azonban biztos, hogy nagy része (80 százalék) szacharóz (azaz kettős szénhidrát), 3-9 százaléka szőlőcukor, ami egyszerű szénhidrát, és a benne lévő kalória- és szénhidrátmennyiség közel azonos a répacukoréval” – teszi hozzá Varga Dóra.
