Ezért kell félévente kikukáznia párnáit

Olvasási idő kb. 3 perc

A poratkák, hámsejtek, zsír, por és kosz szépen felgyűlik az ágynemű belsejében, és ez ellen az se véd, ha nemcsak a huzatot, de ezeket is kimossa.

Sokan értenek egyet abban, hogy egy megfelelően megválasztott párna elengedhetetlen a jó, pihentető alváshoz. Ez így is van, azt viszont már kevesen tudják, hogy milyen sűrűn kell újabb szettet beszerezni, és milyen bajuk származhat abból, ha tovább ragaszkodnak egy párnához, mint kellene.

Robert Oexman, a Sleep to Live Institute szerint hathavonta jön el a csere ideje, míg a WebMD szerint két évnél semmiképpen nem szabad tovább halogatni. Oexman szerint az emberek észreveszik, ha mondjuk a matracok, amik élettartama akár 10 év is lehet, már túl viseltesek, de a párnáknál más a helyzet. Ugyan lehet, hogy a párna fél év után még tartja a formáját és kényelmes rajta az alvás, ám az a sok minden, ami a használat során rárakódik, káros lehet az egészségre. A kosz, az elhalt hámsejtek, a zsír, ami a hetek, hónapok alatt felgyülemlik a párnákon/párnákban, aknéhoz vezethet - írja a Huffington Post. 

És igen, a házi poratkák is nagyon kedvelik az ilyen helyeket. A Huffington Post szerint azokat az internetes pletykákat persze nem kell elhinni, amelyek szerint a poratkák tömege miatt az ágynemű súlya is kétszer vagy akár háromszor is nehezebb lesz. Az viszont tény, hogy az emberek 20 százaléka küzd allergiával, és kétharmaduknál allergiás reakciót válthat ki a poratkák jelenléte. Gyanúra adhat okot például az, ha valaki nem csak allergia szezonban, hanem egész évben szenved a tünetektől – figyelmeztet Mark R. Neustrom, Kansas City Allergy and Asthma Associates munkatársa. Ha egy porallergiásnál főként reggel és este jelentkeznek a panaszok, akkor biztos, hogy a párnában megtelepedett állatok okozzák a bajt. Dr. Oexman szerint valamelyest javíthatunk a helyzeten, ha rendszeresen kimossuk és kicentrifugáljuk nemcsak az ágyneműt, de a párnákat , valamint a takarókat is, legalábbis, ha moshatóak.

A poratka
Fotó: Gilles San Martin / Wikimedia Commons

Nem tudjuk, hogy itthon készült-e felmérés a témáról, de briteknél igen, és az eredmény elég egyértelmű: a megkérdezett 2200 férfi és nő 82 százaléka nem is hallott róla, hogy milyen sűrűn kell lecserélni a párnákat és paplanokat. Ötvenhét százalékuk azt válaszolta, akkor vesznek új ágyneműt, amikor a régi már túlságosan tönkremegy. A Sleep Council azt tanácsolja, hogy a párnákat két évente, a paplanokat pedig öt évente dobjuk ki. Az Ergoflex UK felmérése szerint viszont a britek átlagosan 3,2 évig tartanak meg egy párnát, egy paplant pedig 7,6 évig használnak.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nyaki fájdalmakhoz vezethet, ha túl sokáig használunk egy párnát, mivel ahogy a párna töltőanyaga egyre inkább "betörik", úgy a fej és a nyak egy idő után nem lesz kellően alátámasztva. Amikor új párnát választ, vegye figyelembe azt is, hogy milyen pózban alszik. Ha főként a hátán fekszik, akkor vékonyabbat érdemes venni, ami nem emeli meg túlzottan a fejet, és nem árt, ha az alsó harmada kicsit magasabb, kellő alátámasztást biztosítva a nyaknak. Akik az oldalukon alszanak, olyan keményebb párnát vegyenek, ami jól kitölti a rést a fej és a váll között. Akik pedig hason szeret aludni, elég, ha nagyon vékony párnát használ, sőt, lehet, hogy egyáltalán nincs is szükségünk rá. Hogy milyen töltőanyagot választ, az a személyes preferenciáin múlik, de Oexman szerint fontos, hogy ha matracot vesz, akkor új párnákat is vásároljon hozzá, ugyanis az új, feszesebb matrac miatt változhat a testhelyzete.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?