Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Keresse meg az értelmét, találjon örömöt a munkán túl másban is, és várja ki, amíg felnő a gyerek.
Milyen munkahelyen érezzük jól magunkat? Ahányan vagyunk, erre annyi válasz létezik. A kihívásokkal, kalandokkal teli munka egyeseket felpörget, vidámmá tesz, másokban szorongást kelt. Hasonlóan: van, aki az egyszerű, világos feladatokra bukik, miközben ez kollégáját halálra untatja. Akad olyan is, akinek kreativitásra van szüksége, másoknak már az is elég, ha senki sem piszkálja őket.
Bárhogy is, korántsem mindegy, hogy érezzük magunkat a munkahelyünkön. Leginkább azért, mert rengeteg időt töltünk ott, és rosszkedvűen robotolni, rühellni az életünknek egy ekkora szeletét: béna. Az általános jól-létünk, a teljesítményünk és az egészségünk szempontjából is. A munkahelyi elégedettség vizsgálata tehát nem véletlenül népszerű téma a pszichológiában, gyűjtöttek is a kutatók sok érdekes adatot az elmúlt években.
Kiderült például, hogy az elégedettségünket befolyásolják a szükségleteink, az elvárásaink, a korábbi tapasztalataink, a munka jellemzői, fizikai környezet, a főnökünk vezetői stílusa, a kollégáinkkal kialakított viszonyunk és az is, hogy van-e lehetőség a képességek, készségek fejlesztésére. Ahogy Krasz Katalin a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének adjunktusa fogalmaz „a munkahelyi elégedettség igen összetett jelenség, amit sok minden befolyásolhat, így a munkahelyi elégedettséget illetve elégedetlenséget meghatározó tényezők teljes körű vizsgálata szinte lehetetlen.” Azaz az elégedettség mindenkinél máson múlik. Ennek ellenére úgy tűnik, van néhány olyan faktor, amely mindannyiunknak fontos lehet.
Fontos, hogy legyen értelme
A legtöbbünknek láthatóan szüksége van a folyamatos fejlődési lehetőségekre a munkánkban, ahogyan arra is, hogy legyen célja annak, amit csinálunk. Legalábbis Dan Ariely viselkedés-gazdaságtannal foglalkozó kutató szerint ez a két tényező a legmeghatározóbb eleme a munkával való elégedettségnek – mondta TED-es előadásában. Ariely kísérleteiből kiderül, hogy az emberek sokkal lelkesebben dolgoznak akkor, ha a munkájuknak (ha csak minimálisan is, de) van értelme, ahogy akkor is, ha visszajelzést kapnak. Érdekes, hogy Ariely vizsgálati személyei már annak is örültek, ha munkájukat legalább egyetlen pillantással és egy odavetett ahával nyugtázta valaki. Nem feltétlenül a visszajelzés formája számít tehát, hanem az a tudat, hogy figyelnek ránk, hogy annak, amit csinálunk számít, van értelme.
Brent D. Rosso, a Montanai Állami Egyetem pszichológusa és kollégái kutatásukban hasonló eredményre jutottak. Azok az emberek, akik értelmét látták a tevékenységüknek. motiváltabbak, elkötelezettebbek, magabiztosabbak, elégedettebbek voltak, jobban teljesítettek és jobban ki tudtak teljesedni munkájukban, ráadásul kevesebb stresszről és munkából való lógásról számoltak be.
Az, hogy egy munkának mi értelme van, nem magától a tevékenységtől függ, hanem attól, hogy mi magunk milyen értelmet, értéket tulajdonítunk neki. Van, akinek az a fontos, hogy munkájával a társadalomért, a közösségért tegyen, van, akinek a saját és családja anyagi jóléte a legfontosabb, megint másoknak pedig az számít, hogy saját területükön a legjobbak legyenek.
Az a boldogság, ha felnő a gyerek
Egy brit kutatás szerint a fiatal szülők általában kevésbé elégedettek a munkájukkal. Ez a hatás nagyjából a gyerek ötéves koráig tart, és jobban befolyásolja az anyák, mint az apák munkahellyel kapcsolatos érzéseit. Azt, hogy ennek mi a pontos oka, a pszichológusok sem tudják, de valószínűleg a több frontról érkező nyomás, hogy mindenhol helyt álljanak, és a túlterheltség okozhatja az elégedetlenséget. Ebből a vizsgálatból szépen látszik, hogy a munkával való elégedettségünk sokszor attól teljesen független tényezőkön múlik. Például attól, mennyire jó a bőrünkben lenni.
Ha általában jó, a munkahelyen is jó
Nathan Bowling kutató 223 elégedettséggel foglalkozó tanulmány eredményeinek áttekintése után azt állítja, hogy azok az emberek, akik általában jól érzik magukat a bőrükben, könnyebben találnak örömöt a munkájukban is. Megfordítva azonban az eredmény kevésbé meggyőző: tehát azok, akik jól vannak a munkahelyükön, nem feltétlenül élvezik úgy az életet a munkán túl. Ez ráadásul azt is jelenti, hogy hiába próbáljuk az épp elcseszett életünket munkával jobbá tenni, az általános hangulatunkon nem segítünk.
Ha tehát nem lelünk örömöt a munkában, de ennek nem találjuk egyértelmű okát (nem szadiznak például a munkatársaink), akkor érdemes a munka mellett olyan tevékenységeket is végezni, amik boldogabbá tehetnek. Például ezeket itt.
