Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az időzónák átlépése miatt kialakuló jetlag jelenség nemcsak az agyát károsítja, de a génjeit is roncsolja.
Aki utazott már hosszú órákat repülővel a világ egy távoli pontjára, az pontosan tudja, mekkora nehézséget okoz alkalmazkodni egy másik időzónához. A jetlag jelenségét folyamatosan figyelik a kutatók, és a közelmúltban is számos érdekes, kevésbé örömteli felfedezésre jutottak. Például, hogy az időzónák gyakori átlépése – mint ahogy a nappali-éjszakai váltott műszak is – hosszú távú memóriaproblémákat okoz, ráadásul olyan hatást gyakorol a génjeink aktivitására, mint az öregedés.
Az úgynevezett jetlag akkor alakul ki, ha rövid időn belül több időzónát is átlépünk, és a hatás fokozottabb, ha kelet felé indulunk. A szervezet működésének átmeneti zavarát az okozza, hogy a belső, 24 órás cirkadián ritmus (a napi biológiai óra) felborul, és csak fokozatosan alkalmazkodik az új zónához. Egy óra eltolódás miatt akár egynapnyi regenerálódásra is szükségünk lehet.
Az eltolódott ritmus miatt az alvás, evés és egyéb, napszakhoz kötött tevékenységek rendszere megváltozik. Számos tünet is jelentkezhet: ilyen a rosszullét, az álmosság napközben, az álmatlanság éjszaka, a koncentrációs zavarok, a zavartság, a szellemi funkciók sérülése, a furcsa időpontokban jelentkező éhség, az általános rossz közérzet és az ingerlékenység, írja a Travel Daily.
A jetlag nemcsak fizikai tüneteket okozhat. Akad olyan, akinek 10 nap is kell, hogy összeszedje magát, mások szerint a lelkünknek több idő kell, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokhoz.
Így harcoljon a jetlag ellen
A Mental Floss összeszedett néhány hasznosnak tűnő módszert:
Szoktassa hozza szervezetét a változáshoz: minimalizálja a sokkot, amit a hirtelen változás okoz a szervezetében, és attól függően, hogy keletre vagy nyugatra utazik, már az indulás előtt hozza előrébb/tolja kijjebb a lefekvés időpontját, illetve keljen fel előbb/később. Így a belső órája időben kezd módosulni.
Repüljön éjszaka: ha sötétben repül, és a járaton még aludni is tud, könnyebben alkalmazkodhat a szervezet a változáshoz. A tapasztalatok szerint a gyógyszertárban beszerezhető melatonin hormon is sokat segíthet a biológiai üra szabályozásában és a tünetek megszüntetésében. Már a repülőn érdemes bevenni egy tablettát, és folytatni a szedést az érkezés után is, a lefekvés időpontjában.
Igyon sokat: a legenyhébb dehidratáltság is szörnyen felerősítheti a jetlag tüneteit, így utazás előtt és alatt is kiemelten fontos a megfelelő folyadékbevitel. Jobb, ha alkoholt nem fogyaszt, de ha mégis, öntsön mellé bőségesen vizet is, az energiaitalokat és a kávét viszont felejtse el.
Mozogjon: A testmozgás sokat segíthet, különösen, ha az egyébként is része a napi rutinjának. Ha keletre utazik, egy reggeli edzéssel könnyen újrakalibrálhatja a cirkadián rimust.
Napozzon: a napfény az egyik legjobb eszköz a belső óra átállítására, úgyhogy ha teheti, érkezés után menjen ki a szabad levegőre és élvezze klcsit a napsütést!
Kombinálja ezeket: Egy új kutatás szerint az a legjobb, ha kombinálja az edzést és a napsütést a célállomáson. Egy másfél órás edzés a napfényben állítólag a leggyorsabb regenerálódást segíti elő. Érdemes délután is megismételni, amíg nem leszünk jobban.
Maradandó károsodás az agyban?
A jetlag hatásai az agyunkra nem is olyan időszakosak, mint hittük: memória- és tanulási problémákat okoz még jóval azután is, hogy az illető visszatér a rendes 24 órás ritmusába, legalábbis erre jutottak a Berkeley Egyetem pszichológusai.
A kutatók nőstény szíriai hörcsögök agyi aktivitását vizsgálták, miközben folyamatosan hat órás időeltolódásnak tették ki az állatokat, a kontrollcsoportokat pedig a saját ritmusukban hagyták. Ahogy várható volt, a jetlag időszakában a hörcsögök még a legegyszerűbb tanulási feladatokkal is küszködtek, ám ami meglepetést okozott a kutatóknak, hogy ezek a problémák még egy hónappal a rendszeres élethez való visszatérés után is fennálltak.
Ráadásul az időeltolódásnak kitett állatok agyában maradandó változásokat észleltek, különösen a hippokampusz területén, ami fontos szerepet játszik a memória működésében. Ezen az agyterületen csak feleannyi új neuron keletkezett, mint a kontrollcsoportnál, pedig ezek az új idegsejtek kulcsfontosságúak a tanulási folyamatokban.
„Ez volt az első olyan kísérlet, amely során összehasonlító vizsgálatot végeztek a jetlag agyra és memóriára gyakorolt hatásáról. Az eredmények arra utalnak, hogy a váltott műszakban dolgozók (például a légikísérők) cirkadián ritmusa felborul a beosztásuk miatt, és ez hosszú távú hatással van a a kognitív (megismerő) funkciókra is" – mondta Lance Kriegsfeld, a kutatás egyik vezetője.
Szervezetünk direkt akadályozza az alkalmazkodást
Az Oxfordi Egyetem kutatói egy olyan mechanizmust találtak, amely meggátolja a belső óránkat abban, hogy a fényviszonyok változásához alkalmazkodjon. Egereken végzett kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy egy bizonyos molekula (SIK1) gátolja azt az agyterületet, amely szabályozza, és ha szükséges, átállítja élettani ritmusunkat.
Amikor az egerek szervezetében blokkolták az SIK1 működését, az állatok sokkal gyorsabban alkalmazkodtak a fény-sötétség időszakának változásához, amivel a jetlag hatását modellezték.
„Ha belegondolunk, logikus egy ilyen mechanizmus létezése, hogy biztosítsa a biológiai óra viszonylagos állandóságát. Fontos, hogy ez csak akkor változzon, ha valóban megbízható ingereket kap, és ez az inger napokon át ismétlődjön, hiszen akkor valószínűleg már biológiai jelentőséggel bír. Ugyanakkor pont ez a beépített szelep lassítja az alkalmazkodási képességünket az új időzónákhoz, és emiatt alakul ki a jetlag is” – mondta Dr. Stuart Peirson, a kutatás egyik vezetője.
Gének százait roncsolja a jetlag
A legutóbbi kutatások arra is rámutatnak, hogy a jetlag alapvető rombolást visz végbe több mint 1000 génben, amelyek közül sok a test fenntartásában, megújításában és védelmében játszik fontos szerepet, írja a Guardian.
A Surrey Egyetem felmérésén 22-29 év közötti férfiakat és nőket vizsgáltak, és a kísérlet során a normál, 24 órás ritmusukat 28 órássá alakították. Három nappal később az alvási ritmusukat 12 órával eltolták, így a cirkadián ritmusuk teljesen felborult. Erre azért volt szükség, hogy egy komoly jetlag vagy váltott műszak hatásait szimulálják.
„Szó sem volt alvásmegvonásról, az alanyok annyit aludtak, amennyit akartak” – magyarázza Simon Archer kutató. „Szerettük volna elkülöníteni, hogy mely hatásokat okozza a kialvatlanság, és melyeket a biológiai óra felborítása" – tette hozzá.
A kutatók több alkalommal is vért vettek az alanyoktól, és azt tapasztalták, hogy míg a kísérlet előtti mintákban 1396 gén működése volt összhangban belső órájukkal, a harmadik napon már csak 40 működött megfelelő ritmusban. További 180 gén, amelyek alapvetően egyenletes aktivitást mutattak, átváltottak hullámzó működésre. A kísérlet legmeglepőbb eredménye, hogy a jetlag és a váltott műszak hasonló hatást gyakorol a gének aktivitására, mint az öregedés.
