Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ne féljen a zsíroktól akkor se, ha fogyózik: fogyasszon tejszínt, olívaolajat és szalonnát, csak a szénhidrátokat felejtse el.
Sokáig úgy gondolták, hogy a zsírszegény étrenddel lehetséges megszabadulni a felesleges kilóktól. Ez az elmélet azonban megdőlni látszik, miközben egyre inkább úgy tűnik, a valódi bűnösök a szénhidrátok.
A szkeptikus tudósok szerint az egész a kalóriák körüli ismeretek hiányából fakad. David Lawrence professzor, táplálkozás- és elhízáskutató a BMC lapnak nyilatkozva ezt azzal magyarázta, hogy a különböző forrásokból származó kalóriáknak különböző hatásuk van a szervezetre, és főleg a szénhidrátoktól származóak felelősek a súlygyarapodásért.
Korábban több tanulmány is azt állította, miszerint a zsírszegény táplálkozás a szívinfarktus kockázatát is csökkenti. Úgy néz ki, ez sincs teljesen így: egy kutatásban összehasonlították a hagyományos zsírszegény étrendet két típusú mediterrán diétával is – melyek ugye, magasabb zsírtartalommal bírnak. Meglepő, de a mediterrán diéta volt az, ami valóban csökkentette – méghozzá jelentősen - a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
A szalonna fogyókúrás étel?
Szembesülve az eredményekkel, svéd táplálkozáskutatók egy 180 fokos fordulatot tettek, és a zsírszegény étrend helyett most már a szénhidrátszegény diétát javasolják azoknak, akik fogyni vágynak. És hogy mit egyenek azok, akiken van némi (vagy nagyon is sok) túlsúly? 16.000 (!) tanulmány felülvizsgálata alapján olívaolajat, tejszínt és szalonnát. De hogy miért?
A szakemberek szerint mindennek a hormonokhoz van köze. Ezek közül is az inzulinhoz, ami szabályozza a zsír raktározását. A magas szénhidráttartalmú étrend ugyanis növeli a glükóz szintjét a véráramban, ami még több inzulin termelődését vonja maga után. És minél több inzulin van a szervezetben, annál jobban raktározódik a zsír.
Több kalória, keskenyebb csípő
Hogy bebizonyosodjon az elmélet, egy vállalkozó kedvű személyi edző, Sam Feltham önmagán végezte el azt a kísérletet, hogy - azonos mennyiségű mozgás mellett - napi kalória bevitelét 5000 kcal-ra emelte, de más-más összetételben fogyasztotta a kalóriákat. Először 3 hétig ezt a mennyiséget alacsony zsír-, és magas szénhidráttartalmú étrenddel vitte be, majd a következő 3 hétben fordítva, a zsírtartalom volt magas, és a szénhidrátokat fogta vissza.
A régebbi elmélet szerint mindkét étrend esetén ugyanolyan mértékben kellett volna híznia, hiszen ugyanannyi kalóriát vitt be. Azonban a kísérlet végeztével megállapították, hogy kb. 7 kg-tszedett fel és dereka 9,5 cm-rel lett szélesebb, amikor zsírszegény, ám szénhidrátokban gazdag ételeket fogyasztott míg a másik esetben alig volt 1 kg-mal több a súlya, és csupán 2,5 cm-t hízott a derekára.
És hogy mit tartalmazott a két étrendje? A zsírban gazdag esetben sok tojást, makrélát, steaket, kókuszolajat és sok zöldséget fogyasztott, amit még kiegészített dióval, mandulával és pekándióval (tehát azért tegyük hozzá, főleg egészséges zsírokat evett). A teljes kalóriabevitel 72 százaléka származott zsírból, 22 százaléka fehérjéből, míg csupán 5,9 százaléka volt szénhidrát.
A másik diétánál a kalória 63 százaléka volt szénhidrát, 13 százaléka fehérje és 22 százaléka zsír. Ebben az étrendben szerepelt fokhagymás kenyér, alacsony zsírtartalmú lasagne, gofri, zsírszegény joghurt, csokis muffin és teljes kiőrlésű kenyér.
A szénhidrát növeli a koleszterinszintet
A súlygyarapodáson kívül volt még valami, ami meglepte a szakembereket. Mégpedig az, hogy a szénhidrát mennyire károsítja a szívet. Feltham vérképéből ugyanis kiderült, hogy amikor a zsírszegény (és szénhidrátban dús) étrendet követte, akkor az metabolikus szindrómához vezetett, ami a szívbetegségek és a diabétesz előfutára. Dr. Aseem Malhotra, londoni kardiológus szerint az edző vérében mindössze 3 hét alatt a triglicerid szintje jelentősen megemelkedett, míg a „jó” koleszterin mennyisége lecsökkent, ráadásul a májában gyulladás is kialakult, ami szintén cukorbetegséghez és szívproblémákhoz vezethet.
Zsírok vs. artéria
Felvetődhet a kérdés, hogy a bevitt nagy mennyiségű zsír nem tömíti-e el az artériákat. Dr. Malhotra szerint nem, sőt, ez is inkább a szénhidrátoknak tudható be, mivel - mint már említettük -, az csökkenti az artériákat védelmező „jó” koleszterin szintjét.
Az nem újdonság persze, hogy a zsírok közt is különbséget tesznek, miszerint vannak a „jó” telítetlen zsírsavak, valamint a „rossz” telített zsírok. Azonban a legújabb kutatások szerint az utóbbiak negatív hatásait jelentősen eltúlozzák, helyettük is inkább a szénhidrátfogyasztás veszélyeire kéne felhívni az emberek figyelmét. Főleg azért, mert jellemző, hogy akik fogyókúráznak, szintén az alacsony zsírtartalmú termékeket fogyasztják, majd csodálkoznak, hogy miért nem tudnak lefogyni - sőt, még meg is betegednek. Ez pedig annak köszönhető, hogy ezek a zsírszegény ételek tele vannak szénhidráttal és cukorral.
Szóval akkor zsír vagy szénhidrát?
Természetesen semmilyen forradalmi áttörés nem lehet meg ellenvélemények nélkül, Chris Cashin a Brit Dietetikusok Szövetségének a szóvivője is szkeptikus az eredményeket illetően. Szerinte valószínű, hogy ha Feltham tovább végezte volna a kísérletet, akkor súlygyarapodása idővel kiegyenlítődött volna, mivel a zsíros ételek is hizlalnak, csupán lassabban indul be a súlygyarapodás. Ráadásul szerinte sokaknál súlyos hasmenést is okozhat egy ilyen fajta étrend. Azzal azonban ő is egyetért, hogy a szénhidrátok nemkívánatosak, de szerinte inkább egyszerűen a cukor fogyasztásának visszaszorítására kéne fektetni a hangsúlyt.
