A La Sagrada Família és a Güell Park valószínűleg mindenkinek megvan, ám Barcelona sokkal több izgalmas élménnyel kecsegtet. Túl a bikaviadalon és a flamencón - amelyek legfeljebb annyira jellemzik a várost, mint Budapestet a Váci utcában árult csipketerítők - számtalan, kevésbé egyértelmű, mondhatni titkokzatos módon csalogatja a turistákat Katalónia tengerparti metropolisza. Tudta ön például, hogy Barcelona...
...az igazi Freddy Krüeger otthona?
Bár egy néhány napos barcelonai kiruccanás során talán nem tűnik prioritásnak megmászni a Tibidabot egy vidámpark kedvéért, a helyzet az, hogy a dolog kihagyhatatlan. Most, hogy a budapesti Vidámpark kilehelte lelkét, különösen izgalmas látni, hogyan is működik ez másutt: a régi játékokat nem próbálják korszerűsíteni vagy "menőbbé" varázsolni, inkább patinásan újítják fel őket, megőrizve a régi romantikát.
Ennek ellenére a Tibidabo kihagyhatatlan menete nem az antik körhinta, hanem a Krüeger Hotel. Itt az elvarázsolt kastély-koncepció találkozik az interaktív horrorszínházzal, így egy elátkozott szálloda látogatása során Chuckytól Freddyn át Frankeinsteinig az összes nagy rémfilm-sztárral összefuthatunk, sőt, még meg is kergetik, aki nem üvölt elég meggyőzően.
Tipp: Ha meglobogtatjuk a buszjegyünket a kasszánál, nem csak kedvezményt kapunk, de a visszafele-buszjegy a Tibidabo ajándéka.
...valódi gay paradicsom?
Aki nyaralt már a Costa Braván, tudja, hogy a tengerpart mentén végigfut a vasútvonal, a vonat pedig minden üdülővároskában megáll. Az viszont sokaknak eszébe sem jut, hogy ugyanez a vonat a másik irányba is megy ám. Így ahelyett, hogy tizenkét fős családokkal félpanzióznánk Lloret De Marban, akár Sitgesben is leszállhatunk, amely mindössze negyven perc zötyögésnyire van Barcelonától.
Sitges egy meseszép kisváros, közvetlenül a tengerparton, amely - saját filmfesztiválja mellett - leginkább a lakosok toleranciájáról és vendégszeretetéről híres. Ennek köszönhetően Sitges valóságos gay paradicsom is: a kis spanyol palotákkal szegélyezett utcákon forrónadrágos, félmeztelen srácok vonulnak, a kávézókban és éttermekben a szivárvány zászló legalább olyan fontos felszereltség, mint az étlap, a tengerpart egyes szakaszain pedig mindenkinek saját döntése, hogy fürdőnadrágban vagy anélkül sütkérezik.
Tipp: Ha túl jól sikerült a kiruccanás, és még nem akaródzik visszatérni Barcelonába, Sitgesben még szezon kellős közepén is lehet utolsó pillanatban szállást találni 50 Euróért a Booking.com-on.
...igazi vega mennyország?
Amellett, hogy Barcelonában még a legapróbb kávézókban is lehet szójatejes kappuccsínót kérni, a város legalább fél tucat vegán étteremmel büszkélkedhet. Köztük három kihagytatatlan: a Veggie Gardenben a spenótos quiche a csúcs, a Juicy Jonesban a Crema Catalan viszi a pálmát, a Cat Bar pedig tulajdonképpen nem is étterem, hanem egyfajta komplex élményt nyújtó bár, bisztró, és pódium.
A vega éttermek étlapjain a hummusztól a vegetáriánus hamburgeren át egészen az indiai különlegességekig mindenféle nemzet vegetáriánus kedvencei megtalálhatóak, de a Catben egy tucatnyi különleges csapolt sört is kínálnak, a zongoránál pedig egy elképesztően tehetséges srác rögtönzött szürreális dallamokat. A magyar vendégek szívét különösem megdobogtatja majd, hogy a falra a Macskafogó karaktereinek portréi figyelnek.
Tipp: Mindhárom helyen van háromfogásos menü, amely mindössze 10 euróba kerül, és egy pohár sör vagy bor is jár mellé.
...majdnem olyan "zöld", mint Amsterdam?
Bár Barcelonában hivatalosan nem legális a fű, a város mégis tele van az amúgy inkább Amsterdamra jellemző coffee shopokkal. A különbség csupán annyi, hogy itt tagsági igazolványt kell vásárolni, ha az ember egy szelet space cake-re vágyik, ehhez pedig kell egy ismerős klubtag. A trükk az, hogy az óvárosban nem nehéz belefutni a kávézók "titkos ügynökeibe", akik 20 Eurós áron bárkit regisztrálnak. Nehéz elképzelni, hogy a hatóságok tehetetlenek volnának - már csak azért is, mert rengeteg rendőr korzózik az utcákon -, vélhetően egyszerűen csak szemet hunynak felette. Úgy fest, az egész marihuána-kérdést elég lazán kezelik a városban: a Ramblas-n sétálva ötméterenként kínálják az embernek a füvet a bevándorlók, ha pedig vásárlójuk akad, a legközelebbi metróaluljáróban köttetik meg ag üzlet.
Tipp: Barcelonát is utolérte a "11 után tilos piát venni" láz, ám a boltosok nem veszik túl komolyan a szabályozásokat. Ha valaki éjfél felé betéved egy üzletbe egy üveg borért, általában az eladó gyorsan a vásárló táskájába csúsztatja azt, gondosan ügyelve rá, hogy ne kémkedhessen a biztonsági kamera.
..."luxus" hostelokat kínál fillérekért?
Barcelona nem kimondottan drága, normális áron szállodát találni mégis művészet. Egy hetet igazán tisztességes szállodában tölteni két ember számára 1000 Euró körül van, 500 alatt pedig gyarkorlatilag lehetetlen nem rémisztő hotelt találni. Ezen az áron apartmant is csak a városközponttól távol kínálnak, aki pedig olcsóbb lakást bérel, ne lepődjön meg ha a régi csövekből csak hidegvíz folyik, vagy reggel nyolckor arra ébred, hogy munkások kalapálnak a lépcsőházban.
A hostellé alakított nagypolgári lakásoknak viszont szerencsére óriási kultúrájuk van: ezekben az apartmanokban általában négy-öt szoba van, és ha mázlink van, 250 Euróért tiszta, központi, tágas szobát bérelhetünk egy hétre - igaz, közös fürdővel és konyhával, amelyeket egyébként gyönyörűem tisztán tartanak.
Tipp: A Super Tetuan Hostel egy csinos kis park szomszédságában, egy gyönyörűen felújított régi bérház negyedik emeletén található, a "háziasszony" pedig - akit Claudiának hívnak - bármilyen kérdésre választ ad, legyen szó a legjobb, mégis olcsó spanyol borról, vagy aktuális kiállításokról. Ja, és a portás, Don Roberto is iszonyú jófej!
