Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Gyűjtse össze a szerves hulladékokat, hogy később tápanyagban gazdag humusszal gazdagodjon!
Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetbarát tevékenységek, és ennek az egyik legjobb módja a komposztálás. Maga a kifejezés sokszor hangzik el, ennek ellenére vannak, akik nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mi is ez, illetve, hogy miért érdemes szelektálni a hulladékok között.
Mi az a komposztálás?
„Komposztálás egy természetes humuszképezési folyamat, melynek lényege, hogy különböző elhalt növényi maradványok és állati melléktermékek egy biológiai folyamat során hasznos tápanyaggá, úgynevezett humusszá alakulnak. Az ember ezt a folyamatot tudja támogatni és elősegíteni is. „- mondja Gellért Miklós, a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület elnöke.
A komposztálás lényege, hogy bizonyos típusú háztartási hulladékokat felaprít, majd egy nyitott tárolóban összegyűjti. Ezek itt szép lassan felbomlanak, a végeredmény pedig egy tápanyagban rendkívül gazdag anyag, amivel mintegy trágyaként javíthatja a föld termőképességét.
Hogy ez mégis miért éri meg? Manapság az ember egyik fő jellemzője, hogy rengeteg szemetet termel, és mivel a legtöbben nem tudnak különbséget tenni a valódi és a természet számára visszafogatható hulladékok között, ezért egy kalap alá veszik és kidobálják őket. Pedig a háztartásokban keletkező szerves hulladékok 30-50 százaléka visszaforgatható lenne, és több okból is érdemes lenne őket külön kezelnünk, Egyrészt mert ennyivel lehetne csökkenteni a környezeti terhelést (és ha önt nem hatják meg kellőképp az ilyen ökonómiai érvek, gondoljon a szemétszállítási díjra, amit az elszállított hulladék mennyisége alapján fizet!); ráadásul az ezekből keletkezett humuszt a virág- illetve a termőföldhöz is hozzákeverheti, több tápanyagot szolgáltatva így növényeinek, szebb, több, jobb termést, virágot pedig önnek.
Miket lehet komposztálni?
„A komposztba főleg a növényi eredetű maradványok kerülhetnek. A konyhában pl. rengeteg minden keletkezik, amit nem eszünk meg, és ezeket a legtöbben kidobják a szemétbe, pedig a természet maximálisan visszafogadná. Ilyen az almacsutka, tojáshéj, kávézacc, tea, répa héja, virágok, levelek, nyesedékek, növényi maradványok. Természetesen az ürülék (mind az állati, mind az emberi) is komposztálható, azok is átmennek ezeken a folyamatokon, bár az igaz, hogy a városokban a legnagyobb probléma a konyhában keletkező anyagokkal van”- mondja a szakember.
Teremtse meg a szükséges feltételeket
A komposztáláshoz először is szükség van egy olyan komposztáló ládára amely optimális feltételeket biztosít a folyamathoz. Ezt beszerezheti készen is, ám sokkal gazdaságosabb, ha otthon magának összetákolja. Sokan a kertjükben állítják fel, de akár egy erkélyre is elhelyezheti. Azonban fontos, hogy zárt térben – pl. pincében - ne próbálkozzon vele, ugyanis abból csak rothadás lesz, mivel túlnedvesedik az anyag, ráadásul így még kellemetlen szag is fog körülötte terjengeni.
A komposztálásnak három feltétele van: legyen a ládában levegő, elegendő –de nem túl sok-nedvesség, valamint hő. Ha ezeket a dolgokat megteremti, akkor beindul a folyamat. (persze ezek legtöbbször adottak, ha nyitott, vagy jól szellőző ládát használ) Önnek nincs is semmi dolga, ugyanis az egész tevékenységet a talajon lakó élőlények (baktériumok, gombák, giliszták) végzik, amelyek tápanyagot lelnek ezekben szerves hulladékokban, majd végső soron előállítják belőlük a humuszt.
Így gyorsíthatja fel a komposztálást
„Azt nehéz megmondani, hogy a komposztálás meddig tart, sok minden befolyásolja, mivel ez egy természetes folyamat. A három fontos feltétel (levegő, hő, nedvesség) mindig különböző mértékben áll rendelkezésre, a természetben éppen ezért akár évekig is eltarthat. Azonban ez aprítással, illetve gyakori keveréssel felgyorsítható, így 6-8 hónap alatt is végbemehet és előállhat a humusz. Ezen kívül az is fontos, hogy lehetőleg minél több anyag kerüljön a komposztálóba: legyen benne száraz, nedves, fás anyag, nyesedék, levél, konyhai szerves hulladékok is, mivel minél több mindent összeválogat, annál egészségesebb és gyorsabb lesz a folyamat”- ajánlja Gellért Miklós.
Arra azonban ügyeljen, hogy csakis természetes és nyers dolgok kerüljenek bele a komposztba. Tehát főtt ételt, csontokat, papírt, ne tegyen bele, illetve maradékokat sem, a nem kívánt látogatók miatt!
Tippek a jobb komposztálásért
- aprítson fel mindent, amit beletesz a ládába
- keverje meg olykor a komposztot
- a túlnedvesedés elkerülése miatt érdemes néha faforgácsot is beletenni
- a zöld nyesedékeket, leveleket lehetőleg mindig keverje faágakkal, gallyakkal
