A sonka és a tojás nehezen emészthető ételek, bár a pálinka határeset. Tippek, hogyan ne gázosítsa el a vendégeket.
Attól tart, hogy a húsvéti menütől felpuffadva elgázosítja a vendégeket? Rossz emlékei vannak a sonkafogyasztásról? Nem tudja, miért fekszik félájultan ebéd után? A karácsony után valószínűleg húsvétkor eszünk a legtöbbet. Szakember segítségével utánajártunk, mennyire terheli meg a gyomrot és a bélrendszert az ünnep, hogy önök már elkerülhessék a túlevéssel járó kellemetlen tüneteket.
Nehéz ételek
Sokan hajlamosak pánikszerűen telezabálni magukat a többnapos ünnepek alatt, nekik most a húsvéttal a küszöbön áll a következő rosszullét lehetősége. Dr. Harasta Edit gasztoenterológust kérdeztük arról, hogy mit tehet a bélrendszerrel a sonka, a tojás, és mondjuk a pálinka. Mint elmondta, ezek bizony kifejezetten nehezen emészthető ételek, főleg a húsvéti sonkák. "Azok zsírosak is, füstöltek is, és ez a két tényező elég ahhoz, hogy a nehezen emészthető kategóriába kerüljenek" – magyarázta a Díványnak.
Ennek következtében, ha valakinek éppen valamilyen okból egy kicsit rosszabb az emésztése, akkor a sonkák rendesen meg tudják nehezíteni az emésztőrendszere dolgát. "Ezekből tehát nem árt mértékkel és óvatosan fogyasztani" – javasolta dr. Harasta Edit. A pálinka viszont, mint kiderült, határeset: jó minőségűből kis mennyiség nem fog megártani, de a táplálkozási szakértő szerint az ilyen nehezebb ételekhez, mint a húsvéti menü, inkább egy jófajta vörös bor illik, már csak azért is, mert segíti az emésztést.
Többször, kevesebbet
Mit tehet, hogy ne félájultan feküdjön az ebéd után? "Tudjuk a kulcsszót: mértékkel fogyasszunk, ennyi a lényeg." Semmi nem tiltólistás, de az fontos, hogy egyszerre nagy mennyiséget ne egyen az ember, különösen akkor, ha nincs hozzászokva, mert biztosan megviseli. "Többször együnk kevesebbet" – osztotta meg a győztes technikát dr. Harasta Edit.
Mint kiderült, az agyonreklámozott puffadáscsökkentők nem fogják megoldani a problémát. A szakember elmondta, ezek a gyógyszerek inkább arra jók, hogy ha valakinél valamilyen felszívódási zavar következtében több gáz termelődik a normálisnál, akkor azokat leköti. "Ez nem ugyanaz, minthogy túl nagy az emésztendő mennyiség valakinek a gyomrában. Egyszerűbb, ha betartjuk a józan mértéket."
A gáztermelést egyébként nem úgy fokozzák ezek az ételek, mint mondjuk a bab, a borsó, a karfiol vagy a brokkoli. A nehéz ételek csak megnehezítik az emésztést, ha azonban az emésztőrendszer túlterhelt, nem működik tökéletesen, így fokozódik a gáztermelés és a puffadásérzés. Ilyenkor kissé ellazulnak a belek is, olyanok, mintha kicsit megbénulnának, és ezért nyilván előfordulhat, hogy a szenvedő fél valamivel többet szellent is a szokásosnál.
Az orvos szerint a mértékletességen kívül a legjobb segítség az említett pohár vörösbor, illetve a citromfagylalt. Emellett segít, ha az ember valami savanyúságot is fogyaszt, bár ha lehet akkor inkább egy kis céklát, mint káposztasalátát. Ezek is enyhítik kicsit a teltségérzetet és segítik valamelyest az emésztést.
Puffasztás és egészség
Ahogy szellentésről szóló etalon cikkünkben megfogalmaztuk, vannak kifejezetten puffadást okozó ételek: a hüvelyesek például (szója, bab, borsó, lencse), melyek azért puffasztanak, mert a héjukat, azaz hüvelyüket nem tudják lebontani a szervezet enzimei, csak a bélben található mikroorganizmusok, melyek tevékenysége gázt termel. Emellett vannak a rostos ételek (karfiol, brokkoli, teljes kiőrlésű kenyerek), amik ugyanúgy puffasztanak.
Egy átlagos ember körülbelül 14 szellentéssel napi fél liter bélgázt ereszt ki – a nők ugyanannyit, mint a férfiak. A szellentést benntartani egyébként nem egészségtelen, de a visszafojtott fing nem tűnik el, csak hátrébb csúszik a béltraktusban és később jön ki – ha máskor nem, mikor az illető elalszik. Egy bajt okozhat csak, ha túl sokat és túl erősen szorítja az ánuszt a szelek miatt: aranyeret kaphat.
