Ha már unnád a kakaót, válts karobra! Nincs benne koffein, theobromin, így hatásai enyhébbek. Édesítésre, sűrítésre egyaránt alkalmas, még a lisztérzékenyek étrendjében is. Reformsütikbe ajánlott, ráadásul még energiaszegényebb is a kakaónál. Dietetikusunk összegyűjtötte a karob előnyeit.
Soványabb a kakaónál
A karob energiatartalma (222 kcal/100 g) és zsírtartalma (1 g/100 g) is jóval kisebb a kakaóénál. Szénhidráttartalma (89 g/100 g) ellenben nagyobb, ezért hozzáadott édesítőszert a felhasználás során nem igényel. Kisebb fehérjetartalma (5 g/100 g) révén az allergiások is jobban tűrik.
Mivel gluténmentes, ezért cöliákiásoknak bátran ajánlható. Nem tartalmaz koffeint sem, így a gyerekeknek is kiváló, akár este is. Theobromint sem találunk (a koffeinhez hasonló szer, azonban nem a központi idegrendszeren keresztül fejti ki hatását: a sima izomszövetek ellazulását váltja ki), így adható kutyáknak is. Ráadásul nem áll fenn az a veszély sem, hogy rosszat teszünk a házi kedvencnek, mivel ez az anyag a rájuk nézve mérgező kakaóból, csokoládéból viszont nem marad ki.
Mesterséges adalékanyagoktól mentes
A kakaó fiatalon tart
Alexander von Humboldt német kutató mondta egyszer a kakaóról, hogy sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben. A legjobb élettani hatásait nemrég összegeztük.
A karob szárítás és őrlés után kerül forgalomba, minden nemű egyéb anyag hozzáadása, felhasználása nélkül. Többféle pörkölési szintű is kapható, főleg Nyugat-Európában. Állítólag a világos a legjobb minőségű. Pirítva nagyon hasonlít a kakaóporhoz, így annak helyettesítésére is használhatjuk hidegen és melegen egyaránt, de jól illik sütemények, krémek, sodók, tejes italok, fagylaltok, parfék ízesítéséhez is. Kevésbé édes, ezért kb. másfélszeres mennyiség szükséges belőle.
Alkalmas még gyümölcslevek, gyümölcskészítményeksűrítésre és ízesítésre is. Nagyobb gyermekeknek tápszer helyett is kínálható, mivel viszkózusabbá teszi a vele sűrített ételeket, így bukás, vagyis reflux ellen is beválik. Magjainak csíraszövetéből a cukorbetegeknek lisztet készítenek.
Méz helyett is remek
Sajtolással kapott édes nedvét cukor és méz helyett gyümölcsök befőzésére, ételek ízesítésére használják. Sűrű levével, a kaftan-mézzel például a különleges ciprusi borokat édesítették. Görögországban ma is főznek belőle pálinkát, bár nem nagyon kifizetődő, mert legalább 100 kilogrammnyi gyümölcsből lesz 20-25 liter pálinka. Dalmáciában ma már csak néhány helyen készítenek édes gyümölcslikőrt belőle.
A szentjánoskenyérliszt enyhe hasfogó hatása miatt hasmenés, gyomor- és bélhurut kezelésére is javasolható, mivel a benne található tanninok megkötik és ezáltal közömbösítik a különféle toxinokat. Egyes vidékeken köhögés, rekedtség ellen gyógyszerként is fogyasztották. Kalciumtartalma révén a csontritkulás megelőzésére is alkalmas.
Hol kapható?
Elsősorban a bio- és reformélelmiszereket árusító boltokban kapható karobpor, és a belőle készített termékek (például karobkrém, karobos csokokoládé vagy éppen karobbal ízesített buláta). Rendelhetünk akár webáruházakból is, az interneten hamar rábukkanhatunk a számunkra megfelelőre.
Honnan való?
A jánoskenyérfák családjába tartozó szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) Kis-Ázsia területén őshonos, de előfordul az egész mediterrán térségben, Dél-Európában szinte mindenhol. Az örökzöld fa akár négy-tíz méter magasra is megnő, és akár száz évig is terem. Angolul nem valami biztatóan sáska fának (locust tree), míg a törököknél pedig kecskeszarvnak nevezik szarvra emlékeztető termése miatt. Nevét Keresztelő Szent Jánosról kapta, akinek a Biblia szerint sokáig ez a növény szolgált eledeléül. Termésén kívül a nedve is értékes: szirup és szesz is készülhet belőle.
Termése a szentjánoskenyér, más néven a karob, amely barna, fényes, kemény húsú, héjas termésben terem. Ezek kiszárítva egyforma méretűek, ez a megbízható méret az oka, hogy az ókortól a karob magja az ékszerek és arany mérőegységeként terjedt el a Közel-Keleten. Egyezményes megállapodás szerint egy mag súlya éppen egy karát volt. A keraton görög szó minden bizonnyal a ma is használt karát szavunk elődje, amely napjainkban is a drágaköveknél használt tömegegység, illetve az aranyötvözet finomsági fokának mértéke.
