Hazai sípályák: Van, aki a homlokán is lecsúszik

Olvasási idő kb. 4 perc

A hazai síelők örvendenek a pár napon át megmaradó hónak is: kezüket-lábukat nem kímélve szaladnak a Kékestetőre, Bánkútra, nehogy estére elolvadjon a csúsznivaló. Ami a hazai sípályák helyzetét, és a működésüket nagyban befolyásoló havazást illeti, ez az, amit változó értéknek hívunk. Van, aki a homlokán is képes lecsúszni, van, aki csak a forralt borért vág neki a sítúrának, legfeljebb jön érte a pályakezelő motoros szánon egy korszerűbb és komolyabb pályán. A síelés összességében nem csak a pofára esésről szól: több hazai szervezet is bizonyítja, hogy a magyar sí nem délibáb. Ennek jártunk utána. 

Zokniban kapaszkodni a bögrébe

A különböző síszakos oldalakon kezdtük kutatni, vannak-e jó terepek hazánkban. Azt tapasztaltuk, hogy a kommentezők optimisták, a pályán éppúgy, mint a gép előtt:

„Vasárnap felmentem Kékesre, nagyon lassan, óvatosan vezetve. A pályán olyan ütemben ágyúztak, hogy a nyitásra, a felső négyszáz méterre megfelelő legyen az alap. A természet is besegített, így a környezet is hóval borított. Csendes, hangulatos körülmények közt csúszkált mindenki. Kisebb változások, finomítások vannak: a pénztár lekerült, és felette egy elektromos tájékoztató van. Az éjszakai világítás impozáns. Pénteken a személyzet kapott egy új hernyótalpas masinát. A csákányos felvonó jól volt beállítva, mert a három nap alatt csak egyszer csavarodott meg.” 

„Mi ma voltunk reggel 9-től a délután folyamáig. Nem volt nagy tömeg, alig volt várakozás (akkor volt egy kicsi, mikor megállt a tolókaros a 4-es mellett), aki megy, az ne a kiváló körülmények miatt menjen, jelenleg Bánkút nem erről szól. Sokkal inkább arról, hogy hazai terep, jó hangulat, csodás környezet, érdemes egy kicsit elcsodálkozni, hogy nem kell 1000 km-t utazni ahhoz, hogy csodás dolgokat lássunk. A porhó nem jól tömöríthető, ez látszik a webkamera felvételeken is, hiába a sok őszi társadalmi munka, néhol még mindig kövesek a pályák. Ha van, használjatok régebbi (esetleg) olyan síket, amiknek ha baja lesz, nem sajnáljátok annyira, mint a drága carvingokat.”

„Beülünk újra a nyitott felvonóba. Szarrá csak azért nem tudunk ázni, mert a víz már nem lehet vizesebb. A ködös szutyokban azért csúszunk csak 200 méterrel alá, nehogy valaki eltaknyoljon. Gyaloglás felfelé a tippadó felmenőinek dicséretével. Megvan a Hütte. Békeidőben kb. 50 főre van tervezve, ruhástól. Most csak a fél hegy tartózkodik már benne. A kandalló körül dzsekik, kesztyűk, szemüvegek, pulóverek hegye. Néhány zokni is szárad. Tulajdonosaik lábujját csak azért nem tapossa le senki, mert mindenki zokniban kapaszkodik a jägertee-s bögréjébe. Az egy légköbméterre eső izzadság, pára és láb- és hónaljszag mérésére nincs kalibrált berendezés. Többen chilis babot rendelnek. Ennek csak késő délután lesz jelentősége.” 

Síelők, snowboardozók, szánkózók - hajrá!

A Síelők.hu oldalon találhatjuk a legfrissebb és legátfogóbb információkat, ha mindenképpen havon szeretnénk siklani. Az idei télen a Kékestetőn a déli sípálya egyik, mintegy 400 méteres szakaszát használhatják a síelők, a szakaszon csákányos felvonóval szállítják a látogatókat. Mivel folyamatosan hóágyúznak, a hó kitart nagyobb felmelegedés esetén is.

Mátraszentistvánon is számolnak az olvadással, de nem bízzák a véletlenre, ugyanis megfelelő mennyiségű ágyúzott havat tárolnak vész esetére: nem maradnak hó és működő sípályák nélkül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a sízők és a szánkózók. A bükki síparadicsomban, Bánkúton nyolc pálya várja a sízőket, a hó vastagsága meghaladja a húsz centimétert. A bükkszentkereszti pályákat is jó minőségű hó borítja, azonban a száz kilométerrel távolabb lévő sátoraljaújhelyi Kopasz-hegyet már lényegesen vékonyabb hólepel fedi. Pest megye legnépszerűbb sícentrumaiban az eddig lehullott 5-30 centiméternyi porhó sem vastagsága, sem minősége miatt nem alkalmas síelésre, így itt további havazásban reménykednek. 

Az ünnepek alatt nem lehetett síelni

Milliós veszteségeket okozott a szokatlanul meleg karácsonyi időjárás a magyarországi sípályákon, az ünnepek alatt sehol nem lehetett síelni a magyar hegyekben. December 19-én 5 magyar síterep indította el a felvonókat, majd két nappal később Bánkút is csatlakozott hozzájuk, így összesen 6 helyen lehetett síelni. Mivel azonban a hideg időszak nagyon rövid ideig tartott, karácsony első napjára már egyetlen olyan hely sem maradt, ahol síelhettek vagy snowboardozhattak volna a téli sportok szerelmesei.

A sípályák üzemeltetői rengeteget áldoztak a hóágyúzásra a hideg napokban, azért, hogy a téli szünetre megfelelő állapotba kerüljenek a pályák, a 10-15 fokos hőmérsékletnek, illetve a langyos esőnek azonban még a műhó sem tudott ellenállni, így szinte mindenhol elölről kell kezdeni majd a munkát, ha ismét megjön a hideg. A téli szünet hagyományosan az egyik legforgalmasabb időszak a magyar pályákon, ezért is érinti érzékenyen az üzemeltetőket a rendkívüli időjárás.

Folytatjuk. A holnapi részben egyenként kitérünk a legkecsegtetőbb hazai lehetőségekre.

fotók: sielok.hu

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Rimóczi László
Rimóczi László
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?