Idén ősztől a hazai társasházak hivatalosan is létrehozhatnak energiaközösségeket, vagyis közösen termelhetnek és oszthatnak meg napenergiát. Ez lehetővé teszi, hogy a lakók a saját fogyasztásukhoz igazítsák az áramhasználatukat, és kevesebbet fizessenek a villanyért.
Szakemberek szerint a jövő az olyan összetett, energiatakarékos rendszereké, amelyek a napelemek mellett hőszivattyús fűtést-hűtést, hővisszanyerős szellőztetést és esővízhasznosítást is tartalmaznak. Ezekkel a megoldásokkal a társasházak jelentősen csökkenthetik a rezsit, jobban óvhatják a környezetet, valamint növelhetik az ingatlanok értékét is – írja a Piac&Profit a Wavin Vodcast alapján, amelynek reziliens városokkal foglalkozó epizódjában Gál Tamás klímakutató, illetve Bakos Gábor, a Wavin tervezőmérnöke foglalkozott a témával.
Hogyan működnek az energiaközösségek?
Az Európai Unióban mintegy 9 ezer energiaközösség működik, amelyekben több mint 1,5 millió ember termeli és használja közösen a megújuló energiát. Ezek a közösségek jelentős szerepet játszanak az energiafüggetlenség erősítésében, a rezsiköltségek csökkentésében, főként a társasházakban és a lakóparkokban.
Magyarországon 2025. szeptember 1-jétől a villamosenergia-törvény módosítása teszi lehetővé, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek is létrehozzanak energiaközösségeket. Legalább két tulajdonos írásos megállapodása szükséges ehhez, bár a szabályozás egyelőre csak a villamosenergiára vonatkozik.
Kellemes lakókörnyezet, nagyobb klímatudatosság
Nyugat-Európában már megjelentek a második generációs energiaközösségek, amelyek a víz- és hőgazdálkodást is integrálják. A fejlesztésekre nagy szükség van, mert a klímaváltozás miatt az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb: a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások, a hirtelen záporok, a száraz nyarak mind új kihívásokat jelentenek az épület- és várostervezésben.
A társasházak energiahatékonysága akkor maximalizálható, ha a központi hőszivattyús fűtés-hűtés és a szellőztetőrendszer is része a koncepciónak.
Hőszivattyúval körülbelül 30 százalék energia-megtakarítás realizálható, a megfelelően beállított ventilációs rendszer pedig körülbelül 8 százalékkal csökkentheti az épület összes energiafelhasználását.
Emellett fontos a növényzet telepítése, a tetővíz elvezetése és egy központi esővíztározó kialakítása, amik hozzájárulnak a fenntarthatóbb, energiatakarékosabb működéshez és a kellemesebb lakókörnyezethez.
