Kiderült, mit termesztettek a rómaiak pont ott, ahol ma a házad áll

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Napjainkban talán csendes utcák, hétvégi házak vagy üdülők sorakoznak a Balaton körül, kétezer éve azonban egészen más látvány tárult volna az ide érkező elé. A friss kutatások szerint a táj jelentős része nem érintetlen erdőség, hanem tudatosan kialakított mezőgazdasági terület volt.

A földeken elsősorban búzát és rozst vetettek, de tönkölyt, tönkét, kölest, sőt kendert is termesztettek, így a vidék fontos gabona- és alapanyagtermelő központnak számított a római korban – olvasható az agroinform.hu oldalon.

Virágzott a mezőgazdaság a római korban

A 1-5. század között a Balaton környéke látványos átalakuláson ment keresztül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a tó üledékéből származó pollenek vizsgálatát vetették össze régészeti lelőhelyek – például Tác és Szabadbattyán térségének – növényi maradványaival. Az eredmények alapján kirajzolódott, miként formálták át a rómaiak Pannonia táját.

A Balaton környékén a pollenek arányának változása egyértelműen mutatja a gabonafélék térnyerését
Fotó: jopstock / Getty Images Hungary

A korábban összefüggő tölgyerdők jelentős részét kivágták, helyükön szántók, legelők és ültetvények jöttek létre. Bár az emberi beavatkozás már a kelta korban megkezdődött, a római hódítás után vált igazán intenzívvé.

Idézőjel ikon

A pollenek arányának változása egyértelműen mutatja a gabonafélék térnyerését, valamint azokat a gyomnövényeket is, amelyek rendszeres földművelésre utalnak.

A városias központok és a tehetősebb villagazdaságok elsősorban nemesített búzát és rozst termesztettek, ami fejlettebb agrártechnikára és piaci termelésre utal. A falusias településeken ezzel szemben tovább éltek a korábbi hagyományok: tönköly, tönkebúza és köles is került a földekbe. A leletek jelentős kendertermesztést is jeleznek, ami a textilkészítés fejlettségére enged következtetni.

Fontos szerepet játszott a Balaton vidéke

A faszénmaradványok arról árulkodnak, hogy az építkezésekhez főként tölgyet használtak, de a nagyobb központokba távolabbról szállított fenyőfélék is eljutottak. Mindez azt mutatja, hogy

a Balaton vidéke nem peremterület volt, hanem a birodalmi gazdaság aktív része.

A kutatás új megvilágításba helyezi a térség múltját. A ma ismert tájkép jelentős részben az ókori gazdálkodás öröksége. Könnyen lehet, hogy ahol ma a balatoni házad áll, ott egykor római földművesek aratták a búzát, amely a birodalom ellátását szolgálta.

Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben az római kori orvostechnikai eszközöket mutattuk be.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.