Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Napjainkban talán csendes utcák, hétvégi házak vagy üdülők sorakoznak a Balaton körül, kétezer éve azonban egészen más látvány tárult volna az ide érkező elé. A friss kutatások szerint a táj jelentős része nem érintetlen erdőség, hanem tudatosan kialakított mezőgazdasági terület volt.
A földeken elsősorban búzát és rozst vetettek, de tönkölyt, tönkét, kölest, sőt kendert is termesztettek, így a vidék fontos gabona- és alapanyagtermelő központnak számított a római korban – olvasható az agroinform.hu oldalon.
Virágzott a mezőgazdaság a római korban
A 1-5. század között a Balaton környéke látványos átalakuláson ment keresztül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a tó üledékéből származó pollenek vizsgálatát vetették össze régészeti lelőhelyek – például Tác és Szabadbattyán térségének – növényi maradványaival. Az eredmények alapján kirajzolódott, miként formálták át a rómaiak Pannonia táját.
A korábban összefüggő tölgyerdők jelentős részét kivágták, helyükön szántók, legelők és ültetvények jöttek létre. Bár az emberi beavatkozás már a kelta korban megkezdődött, a római hódítás után vált igazán intenzívvé.
A pollenek arányának változása egyértelműen mutatja a gabonafélék térnyerését, valamint azokat a gyomnövényeket is, amelyek rendszeres földművelésre utalnak.
A városias központok és a tehetősebb villagazdaságok elsősorban nemesített búzát és rozst termesztettek, ami fejlettebb agrártechnikára és piaci termelésre utal. A falusias településeken ezzel szemben tovább éltek a korábbi hagyományok: tönköly, tönkebúza és köles is került a földekbe. A leletek jelentős kendertermesztést is jeleznek, ami a textilkészítés fejlettségére enged következtetni.
Fontos szerepet játszott a Balaton vidéke
A faszénmaradványok arról árulkodnak, hogy az építkezésekhez főként tölgyet használtak, de a nagyobb központokba távolabbról szállított fenyőfélék is eljutottak. Mindez azt mutatja, hogy
a Balaton vidéke nem peremterület volt, hanem a birodalmi gazdaság aktív része.
A kutatás új megvilágításba helyezi a térség múltját. A ma ismert tájkép jelentős részben az ókori gazdálkodás öröksége. Könnyen lehet, hogy ahol ma a balatoni házad áll, ott egykor római földművesek aratták a búzát, amely a birodalom ellátását szolgálta.
Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben az római kori orvostechnikai eszközöket mutattuk be.
