Egy, a mai gépfegyverekhez hasonló működési elvű eszközt vethettek be a római légiók Pompeii ostrománál, komoly zavart keltve az ellenség soraiban.
Napjainkban talán csendes utcák, hétvégi házak vagy üdülők sorakoznak a Balaton körül, kétezer éve azonban egészen más látvány tárult volna az ide érkező elé. A friss kutatások szerint a táj jelentős része nem érintetlen erdőség, hanem tudatosan kialakított mezőgazdasági terület volt.
A GPS-ek és a különféle navigációs rendszerek világában szinte hihetetlennek tűnik, hogy a rómaiaknak egyáltalán nem volt szükségük térképre ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak. De talán ennél is hihetetlenebb, hogy a modern háromdimenziós helymeghatározó rendszerek ellenére a legtöbbször mi is ugyanúgy tájékozódunk, mint ahogyan időszámításunk előtt a Római Birodalom lakói.
A rómaiak étkezése nagyon eltért a mai szokásoktól. A gazdagok fekve ettek, de tartottak hányószobát, sőt a madártoll is fontos kellék volt.
Nincs ebben semmi átverés: tényleg nyolcvan nappal több fért az eddigi leghosszabb évbe, mint amennyi egy átlagos esztendőbe.
A téli időszak egyik kedvelt itala a forralt bor, amelynek története egészen a római időkig nyúlik vissza. Amikor már azt hihette, uralja a forró alkoholos lélekmelegítők terepét, jött a grog, majd a puncs, és csúnyán megingatták egyeduralmi helyzetét.
