Nálatok hány fok van otthon? Rosszul teszed, ha te így állítod be a fűtést

Olvasási idő kb. 3 perc

Egyesek állandóan fáznak, míg mások az ablakot nyitogatják, még akkor is, ha odakint erős mínuszok uralkodnak. De ki csinálja jól? A hűvös lakás, vagy a meleg kuckó a jobb megoldás?

Hogy mennyi az ideális hőmérséklet télen egy lakásban, nehéz lenne megmondani. Ez ugyanis egyénfüggő: vannak, akik számára már a 20 °C is sok, míg mások a 25 °C körüli melegben érzik igazán jól magukat. 

Ennyi az ideális hőfok

Energetikai szempontból azonban már sokkal könnyebben vizsgálható a kérdés. Nagyon nagy meleget létrehozni értelemszerűen több energiába kerül, és nagyobb lesz a napi hőingás is a lakásban. Éjjel ugyanis nem jó 25 °C-ban aludni. 

Nem mindegy, hány fok van a lakásban, még egészségügyi szempontból sem
Fotó: Kate Wieser / Getty Images Hungary

A meleget kedvelők sem fűtenek olyan erősen éjjelente, hiszen a téli életérzéshez a meleg paplanba burkolózás is hozzá tartozik. Ezt pedig még 23 °C-ban sem teszi az ember hosszabb távon. Ilyenkor a nagy meleg rossz alvást eredményez, így rendszerint hagyjuk lecsökkenni a hőmérő higanyszálát 20 °C alá. Ez az ingadozás azonban sokba kerül

Az ideális hőfok 20‑22 °C között mozog, míg éjjelre a 18 °C körüli hőmérséklet az optimális. Így az energiafogyasztás is kiegyensúlyozott lehet, aminek a pénztárcánk is örülni fog. Ha pedig a 22 °C-ot kevésnek érezzük, inkább öltözzünk be egy kicsit jobban, vagy mozogjunk, hiszen ez a testünkben hőt termel. 

Egészségügyi szempontok 

Sem a nagyon hideg, sem a nagyon meleg nem jó a lakásban egészségügyi szempontból. A 18 °C alatti hőmérsékletektől már a WHO is óva int. Ez persze csak a lakásokra vonatkozik; a munkahelyeken az előírás mást mutat. Gyengül az immunrendszer, ami a téli időszakban talán még problémásabb, mint nyáron, de terheli a keringést is. Ráadásul

Idézőjel ikon

a túlságosan hideg szobában az alvás sem lesz olyan pihentető, mint kellene.

A tartósan 26 °C feletti meleg – amit fűtéssel érünk el – szintén nem javasolt. Nem szabad elfelejteni, hogy a házból, lakásból ki is fogunk menni, ráadásul a fűtés révén a levegő kiszárad, és a por is erősebben van jelen. A légúti irritáció mellett a keringésünkre sincs jó hatással a tartós 24‑26 °C feletti meleg az otthonunkban, nem utolsósorban pedig ilyen hőmérsékletben az alvás sem olyan pihentető – így borítékolhatóan jelentkeznek a stressztünetek, a fáradtság, a dekoncentráltság és a levertség. 

Ilyen a jó fűtés egy munkahelyen 

Az, hogy ki milyen melegen tartja a lakását, a saját igényeitől és a lehetőségeitől függ. Azonban erősen változik a rendszer, ha közösségben vagyunk. Ez nyáron is, télen is gondot jelent, hiszen az eltérő vélemények közül kiválasztani az ideálisat elég nehéz lenne – ráadásul sokszor a saját igényeinkhez igazítanánk a döntést. Szerencsére ez a kérdés jogilag is szabályozott, igaz, nem kötelező érvényű minden munkahelyre, ráadásul a vészhelyzet is beleszól a szabály alkalmazásába. 

Idézőjel ikon

Ebben az esetben az a fontos, hogy pontosan milyen jellegű munkát végzünk. A szellemi foglalkozás ugyanis egészen más körülményeket követel, mint például a nehéz fizikai munka.

Az irodában ülve nem igazán mozgunk, az izmaink így nem termelnek hőt. Ahhoz, hogy a munka gördülékeny és produktív legyen, az ideális hőfok 20‑22 °C között van (akárcsak a lakásban, ahol szintén nem az a jellemző, hogy tornagyakorlatokat végzünk 10 percenként). 

Közepesen nehéz fizikai munkánál ennyi az ideális 

Ha könnyű fizikai munkát végez valaki, akkor a 20‑22 °C már sok lehet, hiszen izzadni kezdene, ami se nem komfortos, se nem segíti elő a hatékony munkavégzést.

Ilyenkor az ideális, előírt hőfok 18‑20 °C között mozog. 

Közepesen nehéz fizikai munka esetében a 14‑18 °C közötti hőfokot tartja ideálisnak a jogszabály. Ez jellemző raktári munkára, esetleg egy kertészet zárt részein is. 

Ők alacsonyabb hőfokot igényelnek 

Az irodai 20‑22 °C-hoz képest azok, akik nehéz fizikai munkát végeznek – például építőipari munkát – jelentősen alacsonyabb hőfokot igényelnek. A 12‑14 °C első olvasatra talán nagyon alacsonynak tűnik, de az erős fizikai igénybevétel során a test nagy mennyiségű hőt termel, így az ennél melegebb környezetben már nem lenne hatékony a munka, és az izzadás miatt a komfortérzet is jelentősen csökkenne. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, hogyan spórolhatsz egy kicsit a fűtésszámlán.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.