Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aki manapság építkezésre szánja magát, az az építési vállalkozó mellett nyugodtan szerződtethet rögtön egy bankárt és egy pszichológust is. Sosem volt könnyű műfaj az építkezés, főleg, hogy az átlagembernek nincs benne rutinja, és a legjobban akarja csinálni, de amióta az építőanyagárak naponta változnak, és radikálisan felfelé kúsznak, azóta még több fejtörést tud okozni a folyamat. Most építészmérnök segítségével vizsgáljuk meg közelebbről a könnyűszerkezetes építészeti alternatíva lehetséges előnyeit.
Szigeti Nóra okleveles építészmérnök, aki építészeti és belsőépítészeti projektekben is jártas, megkeresésünkre elmondta: „A könnyűszerkezetes építés hagyománya a hegyi, hegyaljai rönk-, illetve boronaépítkezésben volt leginkább tetten érhető nálunk eredetileg, valamint az erdőségek közelében szokásos vegyes szerkezetű, favázat és vázkitöltő anyagot kombináló (pl. fachwerk) faépítészetben. Magyarországon jellemzően a népi építészetben az Őrség és a Székelyföld területén terjedt el ez az építési mód. Európai kitekintésben elsősorban az alpesi házakra és az északi országokra, mint Norvégia, Svédország, Finnország, volt hagyományosan jellemző, és az ma is.”
Tévhitek
„Arrafelé templomoktól az egyszerű lakóházakig mindent fából építettek, a helyben elérhető építőanyag szellemiségében. Manapság fa is és acél is lehet a „könnyűszerkezet” alapja, a lényeg a technológia. Azaz
egy vázszerkezet kialakítása és a szárazépítési technológiák alkalmazása.
Ahogy a „fapadosnak” nevezett járatokon sem szálkás és kényelmetlen fahokedliken utazunk, így a könnyűszerkezetes építészet sem jelent kisebb megbízhatóságot, kevesebb időtállóságot vagy gyengébb minőséget, a könnyűszerkezetes építészet esetében inkább csak arról van szó, hogy
nem kerül vizes keverékű anyag a rendszerbe, nincsenek száradási technológiai idők, így sokkal gyorsabban végezhető”
– mondja az építészmérnök.
A további tévhitek eloszlatására hozzáteszi: „A könnyűszerkezetes építkezés nem új keletű dolog, mindössze annyi történt, hogy észszerű okoknál fogva hagyományosan ott építettek fával, ahol az volt az alapvető építőanyag. Máshol csak a tetőt készítették belőle. A megítélést így nyilván, a nagy számok törvénye alapján, az elterjedtebb építőanyag ismerete formálta, s a köztudatba nálunk így a téglaház vonult be házként.”
„A könnyűszerkezetes építés egyetlen hátránya talán, hogy nehezebb egy esetleges tűz ellen védekezni, de amíg a hagyományos építkezésnél faszerkezetű magastetőt használunk, ez sem jelent túl nagy érdemi különbséget.
Az időtállósággal kapcsolatos félelmek eloszlatásához elég arra gondolnunk, hogy Észak-Európában még mindig léteznek sok száz éves faházak, templomok, a Nyugat-Európában is elterjedt könnyűszerkezetes, elsősorban favázas építészet az Egyesült Államokban szinte konkurencia nélküli a családi házak esetében.”
Az idő pénz!
„Ma már az idő itt is pénz. Korábban, a könnyűszerkezetes építkezésnél a gyorsaság miatti fajlagos bekerülési költség aránylag magas volt, vagyis, mivel hamar lezajlott az építkezés, ezért nagyon gyorsan kellett elkölteni a teljes épület árát. Az úgynevezett szerelt technológiáknak köszönhetően ugyanis ezzel a módszerrel 2-3 hónap alatt felépíthető egy ház. Ugyanakkor, ma már egy hagyományos építkezés a száradásokra szánt hosszúra nyúló állásidők, a megemelkedett munkadíjak és a közben folyamatosan felfelé kúszó alapanyagárak mellett, az időfaktor miatt is költségesebb folyamatokat eredményezhet. A gyors könnyűszerkezetes megoldások így teljesen versenyképes alternatívát kínálnak” – avat be a szakember.
Árak
„Az utóbbi idők történései és áremelkedései természetesen felfelé tolták ennek a szegmensnek az árait is, de ma már nyugat-európai fejjel kellene ebben is gondolkodni:
a jól megtervezett előregyártás, akár készház és annak gyors szerelése költséghatékonysággal jár.
Jó példát pedig bárhol találunk: a faépítészet kortárs szerkezetei ma már sok 10 méteres magasságba emelkednek, ha acélszerkezet, akkor pedig jó példával szolgálnak a nem éppen mai manhattani felhőkarcolók és az azokból kinőtt toronyépítészeti verseny a világ minden táján. Persze a felhőkarcolók esetében nem lehet csak száraztechnológiáról és előregyártásról beszélni, ott a vasbetonnak komoly kiegészítő szerep jut.
A leendő építtetők a fa- és acélvázas opció között dilemmázva az ár tekintetében valószínűleg a fát fogják kedvezőbbnek találni” – tekint előre az építészmérnök.
Szaktudás
A kivitelezésben is gyakorlati rálátással rendelkező szakember a könnyűszerkezetes építkezéssel kapcsolatban hozzáteszi:
„Más irányú szaktudást követel sok szempontból.
A tervezés időszakában nagyon fontos az átlagosnál is precízebb és pontosabb tervezés, hiszen sokszor, acélszerkezet esetében főleg, előre legyártott elemekkel zajlik az építkezés.
Éppen emiatt a kivitelezés során is speciális szaktudásra van szükség hagyományos kőművesmunka helyett, az acélszerkezethez elsősorban lakatos kell, a faszerkezethez pedig ács.”
„Az acél esetében az összeszerelésnek is megvan a maga szakmakódja, miközben egy nagyon erős gyártási hátország áll már mögötte. A (nem előregyártott) faszerkezeteknél több a lehetőség az improvizációra, mint az acélnál, ahol erre nem nagyon van mód. A könnyűszerkezetnek egyértelmű előnye a pontosság és a gyorsaság, ami elérhetetlen a hagyományos falazott technológiánál. Összességében, a megfelelő szakember megtalálása ennél az építkezési metódusnál talán még fontosabb, mint a hagyományos módszereknél” – összegez Szigeti Nóra.
