Fehér cukor, fehér rizs és finomliszt a nyerő a bevásárláskor

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szeretünk tervezni, de gyakran csábítanak el minket az akciók, a mirelit és a félkész ételeket pedig a legtöbben csak időhiány miatt vesszük. Korábban közzétett kérdőívünkben olvasóink alapélelmiszerekre vonatozó vásárlási szokásaira voltunk kíváncsiak, most elemezzük az eredményeket.

Az, hogy milyen gyakran főzünk otthon, alapvetően befolyásolja a vásárlási szokásainkat. A válaszadók 26 százaléka számára a konyhában sürgölődés mindennapos tevékenység, 40 százalékuk nagyjából minden másnap készít otthon ételt, 30 százalékuk hetente egyszer-kétszer. Egy százalék sincs azoknak az aránya, akik soha nem főznek, mert étterembe járnak és házhoz rendelik az ételt, és ennél is kevesebb azoké, akikre más főz.

Hiába tervezünk előre, egy szép csomagolás mindent borít

A bevásárlás a kitöltők közel 40 százaléka számára 1 óránál kevesebb időt vesz igénybe, 38 százalék pedig 1-2 órát tölt ezzel a tevékenységgel, az oda- és a haza utat is beleszámítva. 8 százaléknak tart a shopping 2 óránál is tovább. Mindez természetesen összefügg azzal, hogy milyen gyakran kerül sor erre. Míg a válaszadók kétharmada a hétköznapokban csak friss kenyérért és más apróságokért ugrik el, és a bevásárlást nagyobb tételben, főleg hétvégén bonyolítja le, addig 14 százalékuk minden nap vásárol.

A főzés alapos tervezést igényel, ha nem akarunk pazarolni - mindenhonnan azt halljuk, hogy érdemes hetekre előre átgondolni, melyik alapanyagból mennyire lesz szükségünk. A felmérésben résztvevők csaknem harmada mindig előre megtervezi a menüt, és ehhez tartja is magát, 48 százalékuk pedig tesz ezirányú erőfeszítéseket, de nem mindig sikerül betartani a tervet.

Minden ötödik válaszadó jelölte be azt, hogy soha nem tervez előre, mindig azt főz, amihez kedve van, és amiből éppen tud. A „Milyen gyakran fordul elő, hogy olyan terméket is megvesz, ami nem szerepelt a bevásárlólistáján?” kérdésnél 71 százalék vallotta be, hogy ez néha előfordul, 25 százalék pedig azt, hogy ez általános, „egy akciónak vagy egy új csomagolásnak nehéz ellenállni”. A válaszadók mindössze 4 százaléka tartja magát szigorúan az eredeti menühöz. Az online rendeléskor könnyebb lehet a megtervezett bevásárlólistához tartani magunkat, hiszen nem befolyásol olyan mértékben a csomagolás és a kassza környékén elhelyezett termékek.

Azt, hogy a bevásárlás mennyire fárasztó tevékenység, egy 1-10-ig terjedő skálán jelölhették be a megkérdezettek. A szórás elég nagy volt, mindegyik fokozatra szavaztak, de a legtöbben a 3-as (14,5 százalék) és az 5-ös (16,2 százalék) szintet jelölték be, és mindössze 5,5 százalék adott maximumot a skálán.

Terméktől függ, mennyire számít az ár és a forrás

A „Hol veszi meg az alapanyagokat?” kérdésnél legtöbben a szupermarketeket jelölték meg, de sokan vásárolnak pékségekben, kisboltokban, zöldségesnél, a harmadik legnépszerűbb beszerzési hely pedig a piac. A bevásárlóközösségeket már kevesebben választották, és egyelőre még újdonság a netes bevásárlás is – annak ellenére, hogy mennyi időt nyerhetünk vele.

Az élelmiszerek áránál a minőség csaknem minden harmadik kitöltő esetében fontosabb, és csupán 3 százalék az, aki mindig az olcsóbb termékre szavaz. Több mint kétharmaduknál a terméktől függ, hogy az ár, vagy a minőség kerül előtérbe.

Annak, hogy milyen forrásból származik az élelmiszer, 15 százalék néz utána, 73 százalék a terméktől függően foglalkozik ezzel, 12 százalék pedig egyáltalán nem. A tojás esetében például 82 százalék szerint számít az eredet és a méret is, 15 százalék az olcsóbbat veszi, és mindössze 3 százaléknak vannak olyan elvárásai, hogy UV-val kezelt, vagy vitaminnal dúsított legyen.

A pékáru Magyarországon sarkalatos kérdés, legalább annyian vesszük pékségben, mint szupermarketekben. A kifli, zsemle és az egész kenyér a legkelendőbb, ezt a különböző péksütemények követik, majd a sort a csomagolt, szeletelt kenyerek zárják. A többség édes és sós pékárut is eszik, de a sós kelendőbb. A húsokat a hiper-és szupermarketekben veszik a legtöbben, de sokan járnak henteshez is, piacra azonban már jóval kevesebben.

 

Készételeket csak a megkérdezettek fele vásárol, közülük 11 százalék kifejezetten szereti ezeket, a többiek viszont főleg időhiány miatt fogyasztanak ilyen élelmiszert. Napi szinten szerencsére csak a válaszadók 4 százaléka él ilyeneken, a legtöbbjüknél csak havonta néhány alkalommal kerülnek elő a mirelit pizzák és a halrudacskák, 22 százalék pedig állítólag soha nem eszik ilyet.

A fehér cukor és a fehér rizs alap

Arra is rákérdeztünk, milyen alapélelmiszerek kerülnek a nagybevásárláskor a kosarunkba. Kiderült, hogy a válaszadók több mint fele a fehér cukrot részesíti előnyben a barnával és a más édesítőszerekkel szemben. A fehér rizs is beelőzte a barnát, bár a teszt kitöltőinek harmada mindkét típust veszi. A tejeknél a 2,8 százalékos a nyerő, a résztvevők közel 40 százaléka szavazott erre, és a finomlisztet sem lehet letaszítani trónjáról. A kenyereknél a félbarna a legnépszerűbb (32 százalék), barnát 26, fehéret 25 százalék vásárol. A „vaj vagy margarin” és az „ét- vagy tejcsoki” kérdésnél kiderült, hogy a többség mindkettőt fogyasztja.

 

Édes- és sósvízi halat a válaszadók többsége (59%) egyaránt vásárol, 12 százalék pedig egyáltalán nem eszik halat. A sajtot inkább nagyobb tömbökben vesszük, a legnépszerűbb zsiradék a napraforgóolaj, az olívaolaj és a vaj, a fűszerezésben pedig az első hely a magyaros ízvilágé, ezt követik az olasz fűszerek. A nassolnivalók népszerűségi versenyében a csoki, a sós mogyi és pisztácia, illetve a fagyi és a jégkrém a dobogós, csak ez után következnek a kekszek, a csipszek és a különféle reform nasik.

Bizonyos alapélelmiszereket a trendek és az egészséges életmód sem tud letaszítani a népszerűségi verseny dobogójáról, másoknál van némi változás az egy évtizeddel ezelőtti bevásárlólistához képest. A vásárlást főleg nagyobb tételekben és nagyobb üzletekben végezzük el, de szívesen látogatjuk a pékségeket, a zöldségest és a hentest is. Az online rendeléssel még csak ismerkedünk, de érdemes kipróbálni ezt a műfajt, mert rengeteg időt takaríthatunk meg vele, és a gyakori impulzusvásárlásokat is elkerülhetjük így.

 Mit vásárol a Dívány-olvasó? 

 
Cukor fehér
Rizs fehér
Tej 2,8 %-os
Csokoládé ét- és tej is
Vaj vagy margarin? mindkettő
Liszt finomliszt
Kenyér félbarna
Zsiradék napraforgóolaj
Fűszerek magyaros
Hal tengeri
Nassolnivaló csoki, sós mogyi és pisztácia,
fagyi és jégkrém
Pékáru édes és sós


A cikket a Kifli.hu támogatásával a Brand & Content készítette, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.

Brand & Content
Brand & Content
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.