A rossz fog nem csak csúnya, veszélyes is

Döbbenetes állapotok

Hiányzó fogak, látványos fogkövek, elszíneződött pótlások, bűzös lehelet - általános kép a magyar lakosság szájhigiénés állapotáról. A számok azt mutatják, hogy jócskán elmaradunk a nyugat-európaiak mögött. Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint az EU-ban a fogszuvasodás a magyarokat érinti a legmagasabb arányban, és egy magyar felnőttnek átlagosan 10 ép és 10 hiányzó foga van, de a hiányt csak 4 fog esetén pótolták. Mint kiderült, a fogvesztés már korántsem csak az idősebbek gondja, hiszen a rögzített fogsort használók negyede 60 év alatti itthon. Miközben a felnőtt skandináv lakosság közel négyötöde évente kétszer elmegy fogászati szűrővizsgálatra, ahol rendszeresen megszabadítják a fogkövektől, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz – sőt, 20 százalék akkor sem megy el, ha fájdalma van.

Érdekes tendencia, hogy ugyan szép számmal vesszük igénybe az esztétikai célokat szolgáló fehérítést és fogszabályozást, még mindig óriási probléma, hogy rengetegen elhanyagolják az alapos napi fogmosást, illetve a fogselyem használatát. A legtöbben bele sem gondolnak, vagy egyszerűen nem is tudnak róla, hogy az ép, ápolt fogsor nemcsak jobb látvány, hanem további egészségi problémáktól is megóv minket.

A fogaink egészsége ugyanis szorosan összefonódik a szervezetünk egészségével. Hiányzó fogsorral például nem tudjuk a táplálékot jól megrágni, amit az emésztésünk fog bánni, a kevés, illetve nem megfelelő fogmosás pedig a gyulladást és a szájszagot okozó baktériumok elterjedéséért felelős. Utóbbit ugyan rágógumival egy időre elnyomhatjuk, de a probléma gócpontját nem tudjuk vele kiiktatni. A felmérésekből sajnos az is kiderül, hogy sem a fogkrém, sem a fogkefe nem tartozik a napi használati termékek közé. Évente átlagosan csupán másfél tubus fogkrémet használunk, de fogkefét is csak évente egyszer cserélünk újra, pedig azt háromhavonta kellene. Jellemzően rosszul és keveset tisztítjuk a fogainkat, nem használunk fogselymet, nem tudjuk, hogy a fogkő miért veszélyes, és fogorvoshoz is leginkább akkor megyünk, ha valami panaszunk van.

Csak akkor megyünk orvoshoz, ha muszáj

Dr. Bukna Ildikó fogorvos, fogszabályzó szakorvos azt tapasztalja, hogy bár magánpraxisában egyre magasabb azoknak a száma, akik rendszeresen járnak szűrésre, ugyanakkor még mindig sokan vannak azok, akik csak nehezen szánják rá magukat, hogy elmenjenek a fogorvoshoz, és rendszerint csak akkor teszik ezt meg, amikor már fájdalmaik vannak. Azért is van nekünk magyaroknak annyira kevés fogunk, mert legtöbbször csak akkor kérünk segítséget, amikor sok esetben már csak a foghúzás lehetősége marad.

“A magánrendelőmben burokban élek, de ha az utcán járok, látom, hogy mennyire elhanyagolt, hiányos sokak fogsora” - meséli tapasztalatait Bukna Ildikó fogorvos.

Nemcsak a foghíj sok nálunk, hanem a súlyos fogágybetegség is. Ennek oka lehet örökletes hajlam, de a többség esetében a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás következménye, kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres kezeléssel megelőzhető lenne.

Nem csak csúnya, veszélyes is

Óriási tévhit, hogy a lerakódott fogkővel nem kell foglalkozni, mert az csupán esztétikai probléma. Kutatások igazolják, hogy a fogak felszínén létrejövő lepedék és a fogkő felelősek leginkább a fogíny gyulladása és sorvadása, a fogágybetegségek kialakulása és súlyosbodása szempontjából. A lepedék kialakulása szintén megelőzhető az alapos és helyes fogmosással, hiszen nagyrészt feloldódott ételmaradékból áll. A plakk, idővel a nyálban jelenlevő ásványi anyagok - kalcium, foszfát - hatására egyre keményebbé válik, majd elmeszesedik. Ezt hívjuk fogkőnek, amely az íny alatt és az íny fölött is kialakulhat, elsősorban azokon a fogfelszíneken, melyek a nyálmirigyek kivezető nyílásához közel helyezkednek el.

A felgyülemlett fogkő pedig nem csak csúnya, hanem az íny begyulladását is ez okozza, Ilyenkor vörössé válik, megduzzad, és étkezés során, fogmosáskor, később spontán is vérezni kezd, és rendszerint kellemetlen szájszag is kíséri. Ha a fogkő nem kerül időben eltávolításra, és folyamatosan fenntartja a fogíny gyulladását, akkor az íny idővel visszahúzódik, elvékonyodik, elsorvad, a fogak meglazulnak, súlyos esetben el is veszíthetjük őket.

Mindez megelőzhető, pláne, ha rendszeresen járunk fogorvoshoz. A szakemberek szerint a felnőttek esetében évente, a gyerekeknél félévente, míg a fogváltás idején háromhavonta kellene látniuk a pácienseket, de ehhez képest csak kevesen járnak rendszeres szűrésekre, pedig több kezelés díjmentes, vagy a társadalombiztosítás által támogatott.

De miért járjunk szűrésre, ha nincsen panaszunk? Teszik fel sokan a kérdést.

“Mert annyi idő alatt nem alakulhat ki olyan komoly fogszuvasodás, amit ne lehetne töméssel ellátni, így viszont meg tudjuk előzni a nagyobb bajt, vagy a fog elvesztését” - magyarázza doktornő arra utalva, hogy a fogszuvasodás eleinte laikus szemmel nem feltétlenül felfedezhető, pont ezért szükséges a folyamatos szakmai kontroll. Mindemellett az sem mindegy, hogy mit eszünk. A minél több nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása, valamint a cukros ételek kiiktatása az étrendből is hatásos. Fogaink védelmében tehát fontos a nap minimum kétszeri, helyes fogmosás, a fogkefe háromhavi cseréje, a fogselyem használata, a rendszeres fogkő-eltávolítás, az évente egyszeri fogorvosi szűrés és a megfelelő étkezés.

Nem lehet elég korán kezdeni

A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos a megelőzés és a korai edukáció. Dr. Bukna Ildikó is azt mondja, hogy a gyerekeket már pár éves korukban érdemes elvinni fogorvoshoz, pusztán az ismerkedés, a szoktatás miatt, hogy az ismeretlentől való félelem később ne legyen náluk gátló tényező.

Jellemző ugyanis a magyar felnőtt páciensekre, hogy gyakran egy rossz gyermekkori élmény miatt, a fájdalomtól való rettegés miatt halogatják, hogy orvoshoz menjenek. Dr. Bukna Ildikó a praxisában maga is gyakran találkozik rettegő betegekkel, akiknél először fel kell oldani a fogorvosokkal kapcsolatos bizalmatlanságot.

“Az első lépés, hogy meghallgatom, mitől fél, esetleg milyen rossz korábbi élménye volt. Ha a fájdalomtól fél, mindent megteszek, hogy attól megkíméljem, ha azért, mert nem tudja, mi vár rá, elmagyarázom neki lépésenként a beavatkozást. És persze valahol az is normális, ha van bennünk egy kis belénk kódolt félelem, hogy nem feltétlenül örülünk, amikor fúrókkal és mindenféle ijesztő eszközzel közelítenek felénk.” - magyarázza a doktornő.

Dr. Bukna Ildikó szerint a fogorvosok feladata is, hogy megelőzzék a félelem kialakulását, hogy oldják a páciensek, főleg a gyerekek szorongását, hogy szem előtt tartsák a fájdalommentes beavatkozást. A gyermekeknél pedig rendkívül fontos és meghatározó a szülői példa, ezért érdemes már egészen kicsi korban bevonni őket a reggeli és esti fogmosás rituáléjába, hogy minél hamarabb rutinként rögzüljön a gyerek tudatában. Mindemellett segítsük is nekik, hiszen még nem annyira fejlett a kézügyességük, hogy az összes lepedéktől megszabadítsák a fogaikat.

Fontos lenne tudatosítani szélesebb körben, hogy a szájhigiénia fenntartásának csupán egy eszköze a professzionális kezelés. Sokkal fontosabb a megfelelő gyakorlati kompetenciák kialakítása, ezért a preventív fogászatnak legalább olyan fontos szerepet kellene betöltenie, mint a konzerváló fogászatnak. A jövő fogorvosai prevenciós szakemberekként a pácienseik általános egészségügyi állapotáért is felelősek.

A cikket a Brand & Content készítette a GSK / Paradontax megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.