Mi is az a pszichoszomatika?
A betegségek testi-lelki kölcsönhatásával egy komplett szakterület foglalkozik. A kifejezés Johann Heinroth német belgyógyásztól származik, aki a bibliai értelemben vett bűnt tartotta minden lelki betegség előidézőjének. Kevésbé volt mai szemmel röhejes azon nézete, miszerint a mentális és a fizikai megbetegedések között szoros összefüggés van.
A pszichoszomatika nem elsősorban a betegségre, sokkal inkább magára a betegre, mint teljes, érző emberre helyezi a hangsúlyt. A tudományág állítása: ahogy egy fizikailag beteg ember képtelen magát lelkileg komfortosan érezni, úgy egy mentális gondokkal küzdő egyénnek is körülményes fenntartania fizikai egyensúlyát. Ugyanakkor az már egyéntől függ, mennyire hajlamos pszichés konfliktusait átváltani testi tünetekké.
A bőr, mint sarkalatos pont
Egyes pszichológiai magyarázatok szerint a bőr a külvilággal való kapcsolattartás felület is, betegsége pedig – legyen szó bármilyen rendellenességről – az elszigetelődést szimbolizálja. És mint ilyen, meglehetősen hatásos eszköz, a bőrbetegség ugyanis szinte kivétel nélkül viszolygást vált ki másokból. Ez talán túl messzemenő következtetésnek tűnhet, azt azonban még a szakember is alátámasztja, hogy igenis léteznek lelki eredetű bőrbetegségek. Dr. Takács Dolores bőrgyógyász elmondta: „Nagyon sok bőrbetegség hátterében - mint pl. a pikkelysömör vagy az ekcéma – az immunrendszernek valamiféle zavara áll. Az immunrendszer állapota és a pszichés állapot között pedig bizonyítható az összefüggés. Ezért is jellemző tünet, hogy tartós stresszhelyzet esetén a bőrbetegség súlyosbodik, a tünetek sokkal erőteljesebben jelentkeznek.”
Milyen lelki tényezők állhatnak a háttérben?
Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia (www.aad.org) kutatásai szerint a krónikus bőrbetegségek túlnyomó többsége a depresszióra vezethető vissza. Felméréseik szerint a pikkelysömörrel küzdő vizsgálati alanyok 26%-át rendszeresen foglalkoztatták öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. 40%-uk vallotta magát „szimplán” visszahúzódónak, dühösnek, frusztráltnak vagy bizalmatlannak. A pszichológiai háttér boncolgatása során a szakembereik egészen konkrét teóriákkal álltak elő egy-egy rendellenesség kapcsán. Ezek közül természetesen egyik sem kezelendő kőbe vésett igazságként, de talán még a legvérmesebb szkeptikusok számára is érdekesek lehetnek:
Bőrpír – Belső bizonytalanság, zavartság jele, az egyén rejtőszínként használja kínos szituációkban.
Herpesz – Belső feszültségek elfojtására, konfliktusok ki nem mondására utal, minek során a méreganyagok a száj felületén csapódnak ki.
Száraz bőr – Csalódott, sérült ember védekezési reakciója, mely során az érzéketlenség látszatát keltheti.
Gombás bőr – Jelezhetik a vitalitás hiányát, és a kiszolgáltatottságot, mely során valami élősködni kezd az emberen.
Bőrallergia – A hiperszenzitív ember jellemző tünete, aki kórosan szeretné észrevetetni magát környezetével.
Bőrrák – Az egyik legsúlyosabb tünet, mely egyben a legagresszívabb válasz a külvilág számára. Az egyén radikális elszigetelődését jeleníti meg, külön szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a daganatos betegnek kerülnie kell a napfényt.
Szemölcs – A helyes életútról letérő ember bőrének jellemző reakciója, de kiválthatja a gyűlölködés érzése is.
Pikkelysömör – A külvilágtól való elzárkózás itt is erőteljesen megjelenik, a beteg „páncélt” növeszt, hogy megóvja magát a külső hatásoktól. Ugyanakkor az egyéb, hámlással járó betegségek azt szimbolizálhatják, hogy az ember képtelen megfelelni a saját maga által támasztott ideális képnek.
Ezeket az állításokat ugyan egy nemzetközileg is ismert, kifejezetten bőrgyógyászattal foglalkozó szervezet fogalmazta meg, azért hozzá kell tennünk, hogy az általunk megkérdezett klinikai pszichiáter jelezte, hogy ezekre igazán hiteles bizonyítékokat nem ismer, ugyanakkor nem is szerette volna cáfolni az állításokat. Ugyanakkor a Magyar Dermatológiai Társulat (www.derma.hu) tájékoztatójában kijelenti, hogy például a pikkelysömör kialakulásának egyik kiváltó faktora a fokozott stressz lehet, illetve a már meglévő tünetek a stressz hatására rosszabbodhatnak.
Kihez forduljunk?
Pszichoszomatikus szemlélettel a betegségek kezeltetése nem egyszerű feladat, az orvosok egy része ugyanis kizárólag a tünetcsökkentő gyógyszeres kezelések híve. Ennek eredményeképp előfordulhat, hogy a beteg végeláthatatlan várólistákon át vándorol rendelőről rendelőre, miközben a probléma gyökere feltáratlan marad.
Az orvosi egyetemen minden orvos részesül alapszintű pszichoterápiás képzésben is, így ezeket az eszközöket is képesek használni a diagnózis során. A kialakult tüneteket elsőként ettől függetlenül minden esetben érdemes bőrgyógyásszal megvizsgáltatni, ha azonban a fizikai kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt, keressünk fel bátran egy pszichológust!
A cikket a Brand & Content készítette az Adrienne Feller megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
