A férfi öregedésének legújabb jelei

„Íme, két példa arra, mikor kezdtem el öregebbnek érezni magamat. A márkáknál kezdődött, nem az ősz szálaknál, mert azokkal békében vagyok, férfinek születtem, megtehetem.” Ma már nem a kopaszodás és sörhas jelzi, ha egy férfi öregszik, hanem például a divatmárkák új kollekciója. Tari Annamária és Horváth Gergely sorra vette már a legtöbb női szorongást, most a férfiak félelmei következnek, mert van épp elég. 1. rész.

Tari Annamária

Noha a fogyasztói társadalomban a női ideálkép áll a középpontban, mert a média nyomása alatt folyamatosan a tökéletes női testet láthatjuk, a férfiak sincsenek könnyebb helyzetben. Őket is eléri a végzet a kilók képében, ha nem gondozzák a testüket és megjelenésükkel nem foglalkoznak. Ha jobban megfigyeljük, eléjük a média egyrészt a kicsit lányosabb, hosszabb hajú, vékony csontú alakot tárja (ők ülnek a monitorok előtt a krimikben), vagy a jól ismert „Marlboro men” szikár, messze néző, férfias keménységet sugárzó képét, aki némi nehézség árán, de mindenképpen megmenti a világot.

Trendi a kicsit sminkelt férfi

Az átlag férfi persze nem ilyen, miként a nők többsége sem topmodell. A legutóbbi időkben új irányzat hódít, a metroszexuális férfi. Ez a nagyvárosi, magára sokat adó férfi (innen az elnevezés, metropolis), aki testével egy nőt meghazudtoló mértékben törődik. Vezető alakja a híres focista Beckham, aki először vállalta fel, hogy a médiában terjeszti az új gondolkodásmódot, miszerint egy férfi is szőrteleníthet, sminkelhet, gondozhatja bőrét és ruházatával a trendi irányzatot kell követnie. Pszichológiailag elemezve ezt az új áramlatot, azt látjuk, hogy ezt a férfialakot még inkább a feminin (nőies) elemek uralják, hiszen ezek a férfiak heteroszexuálisak, tehát nem a szexuális identitásuk más. Inkább arról van szó, hogy a nemek viszonyában ami eddig a nők privilégiuma volt, azt mára a férfiak is a magukénak akarják tudni.

A média teljes támogatásával a szőrtelen, szálkásítottan izmos, kicsit sminkelt férfialak nagyon trendivé vált. Az ő csoportjuk nagyon is tart az öregedéstől, a ráncoktól, a kilóktól – vagyis mindattól, amitől a fogyasztói társadalomban a nők is félnek, és igyekeznek minden lehetséges eszközzel távoltartani. A férfi kozmetikumok megjelenése, a férfi plasztikai beavatkozások számának az emelkedése világszerte azt mutatja, hogy komoly pszichés problémákat okozhat egy férfi életében is az, ha felül akarja írni az idő előrehaladásával megjelenő testi változásokat.
Természetesen nem minden férfi hódol ennek az irányzatnak, hiszen ehhez olyan mértékű tudattalan nárcisztikus érzelmek kellenek, amik a saját testtel való foglalkozás örömét nyújtják és tulajdonképpen könnyed eltávolodást a klasszikus férfiképtől.
Klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a férfiak ritkán fordulnak azért pszichoterápiás segítség felé, mert étkezési problémáik, testükkel kapcsolatban szorongásaik lennének. Ez azonban nem azt jelenti, hogy statisztikailag nincsenek ilyen esetek, inkább azt jelzi, hogy pl. a kövérség vagy a testkép zavarok oka és megélése rejtve marad, annak nyílt felvállalása nem szokványos. Kórházi osztályokon már inkább találkozhatunk olyan férfiakkal, akiknek a túlsúlya már orvosi beavatkozást igényel, de általában nem az esztétikai szempontok azok, amik előtérben állnak, hanem a belgyógyászatiak. Pedig sok esetben előfordul, hogy egy párkapcsolatban a férfi lassú, de folyamatos elhízása valójában komoly probléma forrása az érzelmi kötelékben. De úgy tűnik, egy férfi könnyebben szól a párjának, hogy le kellene dobnia néhány kilót, mint fordítva.

Amikor egy férfi hízni kezd, a háttérben hasonló okokat találunk. Ha számukra már nem fontos, hogyan néznek ki és az evés felülír mindent, akkor érdemes végiggondolni, miért szűkül le az örömforrás az étkezésre, aminek a következményeit ők is látják. A hagyományos férfiszerepben a külső megjelenés nem szerepel az első számú tényezők között, emlékezzünk csak a mondásra „ ha egy férfi egy fokkal szebb az ördögnél, már könnyű dolga van”.
Ez nyilvánvalóan következik a férfi alapú társadalmi beállítódásból, vagyis a nő dolga volt a szépség, a férfié pedig a családfenntartás és a munka. Ez a patriarchális forma a mai napig él a tudattalan érzelmekben is, azt látjuk, hogy a hétköznapokban az „erősebb nem” annyira nem foglalkozik a derékbőségével.

Ez a fajta hozzáállás leginkább akkor változik, ha a családorvos javasolja a fogyókúrát, mert a korai infarktus vagy a koleszterin problémák veszélyére hívja fel a figyelmet. A hiúság, vagyis az esztétikum fontossága tehát súlytalanodik, és átadja a helyét az egészségügyi indokoknak, ami azt is jelzi, hogy tudattalanul lehetőséget ad a probléma távolítására.
De ne gondoljuk, hogy a férfiaknak nincsenek félelmeik és szorongásaik az élettől, a külsejüktől, a párkapcsolatuktól vagy a férfi identitás megélésétől.
Semmivel nincsenek könnyebb helyzetben, mert vagy versenyt száguldanak az idővel, vagy csendesen emésztik magukban az összes szorongáskeltő tényezőt, amivel muszáj megküzdeniük, hiszen ők a férfiak... Akiknek még most is, hagyományosan a régi elvárások szerint kitartónak, nyugodtnak, erősnek és határozottnak kell lennie, aki támaszt nyújthat egy nőnek, és egy családnak is...

Horváth Gergely

Megöregedni sokféleképpen lehet. Az egyik durva verziója az, amikor az ember úgy érzi, hogy a márka, amelyhez hű volt, egyszerűen dobja őt. Valamikor az ezredforduló utáni években észrevettem, hogy kedvenc ruhamárkáimra nem ismerek rá. A GAS és a 4 YOU is megőrült, és szinte egyik napról a másikra átálltak a metroszexuális vonalra, elhagyták mindazt, ami jó bennük (reális méretek, klasszikus vonalvezetés de a divatot követő aktualizálás). Egyszerre tapasztaltam, hogy kiment alólam a méret, s vele ment a jó ízlés is. El kellett fogadnom, hogy a trendi ruhamárkák számára csak bizonyos – számomra vállalhatatlan – anatómiai aszalódás után lehetek érdekes, és hogy tényleg a méret a lényeg, de úgy, hogy minél gyerekesebb, annál menőbb. Ja, és persze imádom, ha egy nadrág akkor áll jól, ha nem áll sehogy, ha kivillan a boxer és horpad a fenék. Szóval egy szezon alatt öreg fazon lettem.

Cristiano Ronaldo a hímek hímje

A fogyasztói társadalom a maga torz sugallataival éppen úgy lesújt a férfiakra, mint a nőkre is. Mintanőkre. Mintaférfiakra. Utóbbi új példája Cristiano Ronaldo, amint Armani alsókban feszít. Ő az új übermensch, a hímek hímje, akiben az atletikus alkat, a gladiátor arénában tanúsított tehetség és az ennek megfelelő reklámérték kijelöli a Férfiak Új Ideálját. A helyzet az, hogy Ronaldót nagyon szívesen nézem a pályán, de oly drasztikusan formálta át az Armani-hoz kötődő (többnyire plátói) elképzeléseimet, hogy ezzel a cég a klasszikus egyszerűséget is feláldozta a fizetőképesebb új generáció oltárán. Képzeljék el: Armani, mint a metroszexuális férfiak márkája! Lám, így múlik el a világ dicsősége, s én láttam, amint kivonult. Néhány hónapja történt, a divatban ez már történelem. Én pedig régi idők tanújává váltam.

Íme, két példa arra, mikor kezdtem el öregebbnek érezni magamat. A márkáknál kezdődött, nem az ősz szálaknál, mert azokkal békében vagyok, férfinek születtem, megtehetem. Az egészségem megőrzése fontos, de az idővel járó egyéb, főképp esztétikai változások nem zavarnak. Sőt, szeretem, ahogy az idő érlel. Nem csak külsőleg. Jazz zenészek szokták mondani, hogy a zene nem a virtuozitásban rejlik, hanem a hangzás tökéletes megérintésben. Az összhangzathoz való szerény, póz nélküli, csendes hozzájárulásunkban. A kevesebb több, de csak akkor, ha az a kevés a tapasztalatból van összegyúrva. Megérlelt, tartós, kimért és pontos. Valahogy így vagyok azzal, ami az ember természetes korával jár. És jó érzés, ha egy-egy változás kapcsán úgy érzem, az élet telik, és nem múlik.

Az ingerek ösztönöznek, hogy fiatalabb legyek

A külső ingerek viszont mindeközben folyamatosan arra ösztönöznek, hogy fiatalabb legyek. Vagy drasztikusan szembesítenek azzal, hogy már nem vagyok tízen-huszonéves. Ahogy az új iparban a használati tárgyaknak előre kiszámítható szavatossági ideje van, és minden, minden a lecserélésre épül, így szokunk el attól, hogy valódi kötődésünk legyen – bárkihez, bármihez. Leginkább az az üzenet, hogy legyünk fiatalabbak, mint amilyenek valójában vagyunk. Talán azt hiszik, ezzel távolabb kerülnek a haláltól. A halál azonban spéci módon már életünkben leöli bennünk a lényeget, ha nem a korunknak megfelelően élünk. „Korunk szava” pedig az örök fiatalság, ami látszólag sem mehet a végtelenségig.

Az öregedés valós jele az, amikor szerveink maguk küldenek jeleket teljesítményük véges voltáról. De ne aggódjunk, a szívet és az agyat is akkor gyártották, amikor még életre szóló szavatossággal bocsátottak utunkra.

Tari Annamária

Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus

Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hun. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik. A facebookon is.

Horváth Gergely

Rádiós műsorvezető, író

1972-ben született Budapesten.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai.

Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.

Üzenj a szerzőknek