A két tudós elképzelését ma is használjuk – isteni inspiráció adta az ötletet.

Három elkeseredett próbálkozást mutatunk be, amelyek során átlépték az élet és halál mezsgyéjét.

Több ősi állat is újra életre kelhet, ha a kutatóknak sikerül fenntartható egyedeket létrehozniuk.

A svéd tudósnak nem minden ötlete aratott osztatlan sikert.

Az Eiffel-toronynál is nagyobb üstökös kapcsán felmerült, hogy akár a Földbe is becsapódhat.

Életét áldozta kutatásaiért, melyek két Nobel-díjat is eredményeztek évekkel később.

A világon elsőként ismerte fel, hogy a nyilvánosságban mekkora erő rejlik.

Kevesen tudják, hogy egy magyar tudósnőnek köszönhetjük a napenergia felhasználását: cikkünkben Telkes Máriát, a „Napkirálynőt” mutatjuk be.

A nácik egyik kedvenc tudósa, Otto Rahn egész életében a Szent Grál lelőhelyét kutatta – megszállottsága az életébe került.

Benjamin Franklin túlzás nélkül az egyik legfontosabb tudósa volt az emberiségnek. Miért írt akkor a szellentésről egy egész esszét?

Annyira bosszantotta, hogy betegei nem tudnak pontosan beszámolni arról, mit éreznek, hogy Henry Head a saját testét tette vizsgálat tárgyává.

A világhírű magyar tudós, Szilárd Leó saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál született meg benne a láncreakció gondolata.

A világ (talán) legnagyobb tudományos elméje, Albert Einstein Izrael elnöke lehetett volna, de visszautasította a felkérést.

Jókay-Ihász Lajos kalandos úton menekült el Magyarországról a második világháború idején, Amerikában pedig jelentős kutatói karriert futott be.

Sok okos, kreatív és leleményes nő gazdagította a tudományt és a hétköznapjainkat praktikus és sokszor életmentő találmányával.

John Wheeler elméleti fizikus szigorúan titkos dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.

A holdra szállás közvetítését, a színes televíziót és a nagylemezt is a budapesti születésű Goldmark Péter Károlynak köszönhetjük.

Richter Gedeon árva gyerekből lett az egyik legsikeresebb magyar üzletember, származása miatt azonban kisemmizték, és meggyilkolták.

Az újkor legnagyobb tudósa, Isaac Newton tényleg azután jött rá a gravitáció törvényére, hogy a fejére esett egy alma? Mennyi az igazság a legendából?

William James Sidist a világ legokosabb gyerekének tartották, igazi zseni volt, felnőttként mégsem lett belőle világhírű tudós.

Nikola Tesla, a rejtélyes, különc zseni önként vállalt cölibátusban élt, egyszer mégis szerelemre gerjedt – egy galamb iránt.

A Vörös Frankensteinnek nevezett szovjet tudós, Ilja Ivanov bizarr kísérletében majmok ondóját akarta beültetni nőkbe.

A legenda szerint a zseniális győri szerzetesnek és tudósnak, Jedlik Ányosnak köszönheti a világ a szódavizet és a fröccsöt – de tényleg igaz ez?

Súlyos mentális betegséggel küzdött Kurt Gödel, a zseniális osztrák matematikus: élete vége felé annyira paranoiássá vált, még enni sem volt hajandó.

Mennyire ismered a leghíresebb magyar tudósok, feltalálók életét és munkásságát? Kvízünkben próbára teheted a tudásod!

Kitalálod, két-két úttörő találmány közül melyiket fedezték fel korábban? Kvízünkben tesztelheted, mennyire vagy otthon tudománytörténetben.

Eretnek, lázadó, őrült… számtalan tudós megkapta ezen jelzők valamelyikét, ha szembe mert helyezkedni az elfogadott meggyőződésekkel.

Stephen Hawking zseniális elme volt, akinek életében mókás és tragikus epizódok egyaránt akadtak.

Négyszer nősült, mégis úgy nyilatkozott: ha újrakezdhetné az életét, legalább annyi figyelmet szentelne a szerelmi kapcsolatainak, mint a munkájának.

A legenda szerint a Nobel-díj alapítójának neje egy ismert matematikusprofesszor miatt hagyta el őt. Tényleg így történt?

Otto von Bismarck igazi párbajhős volt, mégis megfutamodott, amikor politikai ellenfele kolbászpárbajt javasolt.

A világ leghíresebb fizikusa, Albert Einstein nyelvét öltögette az őt fotózó riporterre. De miért is?

Pedig milyen jól hangzott, hogy a világ leghíresebb fizikusa bukdácsolt a suliban.

Ki és miért nevezhető zseninek? És milyen lehet zseninek lenni? Török-Szabó Balázs filozófussal beszélgettünk.

Sok vita tárgya, hogy a világ leghíresebb fizikusa vajon hívő volt vagy megrögzött ateista. Mindkét állspont mellett találunk érveket.

Kié az elsőség? A görögöké, a Közel-Kelet tudósaié, vagy Galilei volt az úttörő?

Térfigyelő sorozatunkban ma Budára látogatunk.