első influenszer

Eleinte erődítményeket és hidakat épített, majd a fizikai kísérletek felé fordult Otto von Guercike, aki a világon elsőként ismerte fel azt, hogy a tudomány nem pusztán a tények miatt mozdul majd előrébb, az embereket is meg kell ismertetni a felfedezésekkel. 

Otto von Guericke 1602-ban született Hamburgban. Ha valakinek ismerősen is cseng a neve, valószínűleg leghíresebb találmánya, a légszivattyú miatt emlékszik rá. Ennél azonban jóval többet tett a tudományért: közelebb vitte az emberekhez a felfedezéseket. 

Vákuumot hozott létre

A későbbi fizikus eleinte matematikával, mechanikával és erődítmény-építéstannal foglalkozott, Lipcsében és Jénában folytatta ezirányú tanulmányait. Bár fizikusként ismerjük a nevét, bizony a csillagászat terén is múlhatatlan érdemeket szerzett. Pedagógiai, és marketinghez való érzéke pedig több száz évvel előzte meg korát. 

Kalandos élet jutott Otto von Guerickének, viszonylag nyugodalmas körülmények között végzett tanulmányait követően tört ki a 30 éves háború, melynek során ő maga, mint a város egyik tanácsosa is fogságba esett. A város ostroma egy éven át tartott, a kis létszámú helyőrség meglehetősen sokáig tudott ellenállni a Katolikus Liga 25 ezer főt számláló seregeinek, melyeket Tilly grófja vezetett. A háború legvéresebb csatájában  24 ezer ember halt meg, többségük saját otthonában égett halálra, mikor felgyújtották a házaikat.

Jókor volt jó helyen, bár ő akkor biztos nem ezt gondolta

Azt hihetnénk, a háborús időszakok nem kedveznek a tudománynak, azonban ekkoriban éppen az efféle pusztítás jelentette a támogatások lehetőségét.

Otto von Guerickére a Hosszú-híd helyreállítását bízták. Mérnöki tudásának birtokában, javarészt saját pénzén, és saját embereivel dolgozott, az egykor általa tervezett híd víz alá rejtett tölgyfa oszlopai az Elba alacsony vízállása esetén még ma is fel-felbukkannak, olyannyira időtállónak bizonyultak. Guerickét 1646-ban polgármesternek választották, és a város külügyminisztereként a szászokkal való béketárgyalásokra is őt küldték Osnabrückbe. Később Bécsben, majd Prágában is teljesített diplomáciai szolgálatot. De nem emiatt ismerték meg kortársai a nevet.

A Reichstag, azaz az 1653-54-es birodalmi gyűlés utolsó napjaiban Regensburgban a Haidplatzon mutatta be a nagyközönségnek legfontosabb találmányát, az 1650 körül megalkotott légszivattyút, mellyel élete első, nyilvánosan létrehozott, nagyszabású vákuumos kísérletsorozatát megkezdte.

Egyre inkább ráérzett a nyilvános sikerekre

Ez valóban kezdetlegesnek bizonyult későbbi találmánya mellett, ugyanis itt még nem szerepeltek a később legendássá vált magdeburgi féltekék és nem szerepeltek előadásában lovak sem: csupán megmérte a levegő súlyát, légritkított üveggömbben felhőt és szelet hozott létre, az üres tér segítségével összetört egy üvegpalackot, illetve egy kettős szökőkutat is működésre bírt.

A nézők között olyan prominens személyiségek is szerepeltek, mint például II. Ferdinánd császár, és fia, a későbbi IV. Ferdinánd római király, számos fejedelem és diplomata.

Guericke néhány kísérletét ma már egyenesen a gőzgép előfutárának tekintik. Ő alkalmazta először Arkhimédész-törvényt gázokra, ami szintén formabontó volt, hiszen felvetette a léghajózás gondolatát. De nem holmi modern gépek, vagy hadi eszközök gyártása volt Guericke célja. Őt a skolasztikus felfogás ellen lázadó reneszánsz szellemiség vezérelte akkor, amikor rájött, elképzeléseit bizony berendezéseinek működtetésével és a nyilvánosság bevonásával bizonyította. Mire eljutott oda, hogy mindez megvalósuljon, már a barokk kor mozgalmassága, felfokozott méretei érvényesültek prezentációiban.

Első influenszerként hatalmas sikert aratott

Azt is mondhatnánk, hogy Guericke valóságos influenszer volt, aki a nézőközönsége szimpátiájára alapozva terjesztette tudományos felfedezéseit.

Alkalmazta azt a pedagógiai elvet, amelyet 200 évvel később Jedlik Ányos is hirdetett: a demonstrációs kísérletek legyenek nagyméretűek! Azért nem dicsérhetjük maradéktalanul Guerickét, mert berendezéseinek egy részét – a vákuumot tartalmazó edényt, a barométer csövének alsó részét – esetenként elrejtette a nézők elől. Varázsló is volt, mint a görög papok Héron idejében

– írja róla a Magyar Tudomány egy korábbi száma. 

1654-ben, III. Ferdinánd császár előtt mutatta be a magdeburgi féltekéket. A két, 35 cm átmérőjű réz félgömböt, mely kísérleteinek főszereplője volt, egymáshoz illesztette, majd kiszivattyúzta közülük a levegőt. A félgömböket lovakkal sem sikerült szétválasztani, így bebizonyította a légnyomás létezését és kimutatta annak erejét. A légnyomás ingadozásainak megfigyelésére vízbarométert készített.

Guericke 1663-ban elkészítette az első elektromos generátort, amely egy forgó kéngolyó dörzsölésével állított elő elektromosságot. Később azt is felismerte, hogy az elektromosság a golyó felületén fényt eredményez, felfedezve ezzel az elektro-lumineszcenciát. Csillagászati kutatásai alapján még arra is rájött, hogy az üstökösök rendszeresen visszatérnek a világűrből. A kopernikuszi világkép feltétlen híve és követője volt. Hamburgban halt meg, miután a magdeubrgi, nagy pestisjárvány elől menekülni kényszerült.

Mennyire ismered a feltalálókat? Ide kattintva teszelheted a tudásodat!