De vajon kik voltak azon nagyjaink, akik bár elképesztő dolgokra derítettek fényt, vagy nagyszerű dolgokat találtak fel, ám szenvedtek, ha valamit ki kellett számolniuk?
Az elektromosság atyját ezért nem vették komolyan
Faraday, a 19. század egyik legnagyobb fizikusa az elektromotor és az elektromos generátor megalkotása mellett lefektette a hűtés technológiájának alapjait, illetve bebizonyította, hogy hogyan működik a Föld mágneses tere.
Ennek ellenére, amikor elsőként azzal a felvetéssel állt elő, hogy a látható fény nem más, mint elektromágneses sugárzás, a kollégái nem vették komolyan, mert a teóriáját nem tudta matematikai számításokkal alátámasztani, ugyanis nem sokat tanult hagyományos iskolarendszerben. Tizennyolc évvel később a skót fizikus, James Clerk Maxwell, alkotta meg azokat az egyenleteket, amelyek igazolták Faraday elméletét.
A természettudós utálta a matekot
Charles Darwin, a biológiai evolúció atyja, Faraday-jel ellentétben, neves egyetemen, Cambridge-ben tanult, de ki nem állhatta a tantárgyat. Önéletrajzában többször is írt arról, hogy bár felvette a matematikát, borzasztó lassan haladt a tanulmányaiban.
Később megváltozott a véleménye. „A türelmetlenségem (a saját haladásával kapcsolatban) butaság volt, és évekkel később már rettentően sajnáltam, hogy csak minimális tudással rendelkezem a matematika alapelveit illetően.”
A problémamegoldás érdekelte, nem az eredmény
Alexander Graham Bell, a skót származású fizikus, az első, ténylegesen is használható telefon feltalálója, már gyerekkorától kezdve zseniális találmányokon dolgozott. Például az otthoni légkondicionálás területén is voltak találmányai, illetve mivel édesanyja siket volt, ezért hallókészülékek fejlesztésével is kísérletezett.
Önéletrajzírója, Robert V. Bruce szerint gimnáziumi tanulmányai során a „matek által nyújtott agytornát” élvezte, ám ha megoldotta a problémát,
„arra már lusta volt, hogy a végleges eredményt is kiszámolja”.
Ezt pedig a jegyei bánták, és később sem hozta be a lemaradást: Bell sosem lett olyan jó matematikából, mint tudós kortársai.
„Bármikor felvehetek egy matematikust”
Thomas Edison amerikai feltaláló szintén diákként utálta meg a matematikát, miután át kellett rágnia magát Newton alapművén, A természetfilozófia matematikai alapjai című könyvön. Ezt az élményt sosem heverte ki.
Edison később sem sajátította el a matematikát magas szinten, feltalálói munkáját két matematikus, Charles Proteus Steinmetz és Francis Upton segítette. Edison egyszer azt mondta, amikor ezzel kapcsolatban kritizálták, hogy „én bármikor felvehetek egy matematikust, de ők nem tudnának alkalmazni engem”.
A tudósok és feltalálók olykor furcsák, de ha tetszett ez a cikkünk, mindenképp olvasd el azt, amelyik a kotyogós kávéfőző feltalálójáról szól.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
