10 milliárd ember is lesz a Földön, aztán kicsit megállunk

Olvasási idő kb. 3 perc

Számítások szerint ebben az évben a Föld lakossága átlépi a hétmilliárdot. 2100-ra ez a szám tízmilliárdra nő, de ezután stagnálni fog - írja a Discovery News. A kérdés, hogy addig kibírja-e a bolygónk.

Fotó: Leon Rice Whetton

1960-as évekhez képest a Föld népessége megduplázódott, és tovább növekszik. Az ENSZ becslése szerint 2100-ra tízmilliárdan leszünk. Már eddig is sok aggodalom kísérte a népességrobbanást, de most úgy tűnik, hogy az eddigi számítások túl optimisták is voltak. Ma még nem ismerjük a növekedés hatását a környezetünkre, a gazdaságra és az életminőségre. Főként az a kérdés, hogy a bolygó egyáltalán képes-e ennyi embert eltartani.

Ma még meredek, de a demográfusok azt mondják, valamikor a jövőben fokozatosan ellaposodik majd az emelkedés görbéje. Csak azt nem tudják, ez pontosan mikorra várható és milyen szinten. Most azt állítják, hogy nagyjából a következő évszázadváltás környékén.

Húsz év alatt kétszer annyi ember

A lakosság számának bővülése a különböző földrészeken igen eltérő. Például Afrika egyes területein húsz évente megduplázódik a népesség. Ekkora többletnek ezek a társadalmak képtelenek lakhatást biztosítani, megfelelő mennyiségű utat építeni, iskoláztatásukat és egészségügyi ellátásukat megoldani. Sok szakértő szerint emiatt van arra szükség, hogy globális szinten olyan családtervezési programokat indítsanak, hogy a nők megfelelő oktatáshoz jussanak és a fogamzásgátlás lehetőségéhez hozzáférjenek.

Ennek is az ipari forradalom az oka

A Föld lakosságának növekedése nem mindig volt ennyire robbanásszerű. Ez a folyamat 1750 körül kezdődött, az ipari forradalom hajnalán - állítja Ron Lee, a Berkeley-ben található Kaliforniai Egyetem demográfusa.

A tízmilliós Magyarország a múlté

Miközben a világ népessége a hétmilliárdot nyaldossa, Magyarország lakossága 2010-ben átlépte a tízmilliót. Csakhogy lefelé. 1980-ban tetőzött 10 millió 710 ezerrel, azóta mindig több a halálozás (és kis részben az elvándorlás), mint az élve születések száma. Ezzel az európai trendhez igazodunk, ahogy azzal is, hogy kevés a fiatal és sok a nyugdíjas korú.

Csak 1800 körül érte el a Föld lakossága az első milliárdot. 125 év kellett a kétmilliárdhoz. Az utóbbi ötven évben viszont háromról hétmilliárdra emelkedett. A növekedés sebessége 2 százalékos évi értékkel a hatvanas években volt a leggyorsabb. Azután fokozatosan lassult, mára 1,1 százalékra.

Családonként két gyerek

Az egyértelmű, hogy a meghosszabbodott élettartam és az alacsonyabb halálozási ráta az első számú felelőse a népesség ilyen arányú növekedésének. A termékenységi rátát viszont kevésbé lehet kiszámítani. Pedig az is nagyban befolyásolja a népesség alakulását. Ha minden nőnek csak két gyermeke lenne, akkor a világ népessége stabil maradna. Most a világátlag 2 és fél, de ez is már csak fele az 1950-es szintnek. Az eloszlás ebben az esetben is egyenlőtlen.

Míg Japánban, Kínában és Európában 2 alatt van, addig a fejlődő világ sok országában bőven még 5 felett. Nem véletlen, hogy a jövőben születendő gyermekek 97 százaléka a fejlődő országok valamelyikében fog világra jönni - mondta David Bloom, a harvardi közegészségügyi főiskola tanára. Ezek fele pedig Afrikában - tette hozzá.

Műveltebb nők, kevesebb gyerek

Azok a nők, akiket a társadalom integrál és ezáltal jobban részt vesznek az oktatási rendszerben, kevesebb gyereket szülnek. A fogamzásgátlással összefüggő felvilágosítás nemcsak Afrikában lehet hatásos - ahol a fiatal népességnek rengeteg problémával (iskolai túlzsúfoltság, akut munkanélküliség) kell szembenéznie - , hanem még Amerikában is, ahol a gyerekek 15 százaléka muszájból születik meg.

Még ha egyszer stagnálni is fog a Föld népessége, úgy is óriási probléma, hogy milyen gazdasági és környezeti következményei lesznek ekkora embertömegnek. A Föld egyes részein már most nagyon nagy gond az ivóvíz hiánya. Az élelmiszer- és üzemanyagárak az egekben, és csak egyre nőnek.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.