Az idei búzatermés mind a mennyiség, mind pedig a minőség tekintetében elmaradt a várakozástól. Kiderül, miként hat ez a kenyér árára.
Nem kevesebb mint 40 százalékos növekedés tapasztalható a budapesti betegszámban a kánikula miatt. A hőség egyelőre kitart, de vasárnapra már enyhülést ígérnek a meteorológusok.
Felment az ára, emiatt kevesebb felvágott jellegű húskészítményt vásárolnak a magyarok, és ha vesznek is, akkor gyakran az olcsóbb termékeket választják, amelyek gyengébb minőségük miatt különféle fantázianevek alatt futnak a boltokban.
Megugrott a magyar gazdagok vagyona: március végére 10 ezer milliárd volt a számlájukon a hazai privátbanki kimutatások szerint.
Van két testrészünk, ami életünk végéig állandó növésben van. Mi lehet ennek az oka, és meg lehet-e határozni, hogy az idő előrehaladtával melyik mekkora lesz? Ezekre a kérdésekre egy friss kutatás eredményei adnak választ.
Kamaszkorban gyakran előfordul, hogy a tinédzserek szédülésre, ájulásközeli állapotra panaszkodnak, különösen hirtelen testhelyzet-változtatást követően, vagy éppen a nyári melegben. Ebben az életkorban legtöbbször nem a magas vérnyomás vagy más komolyabb szervi eltérés áll a háttérben – de ez sem kizárt, a jelenségért pedig a családi étrend is felelős lehet.
Az egészséges hajápolás elősegítése érdekében nagyon fontos, hogy megértsük, a hajunknak is megvan a saját, önálló élete, és ennek különböző szakaszai vannak. Ezért van az, hogy egyik nap csodálatosnak látjuk a hajkoronánkat, majd néhány nappal később azt vesszük észre, hogy a korábban gyönyörű tincseink bizony megkoptak. Ezt kell tudnod hajad növekedéséről!
Hosszú ideje tartja magát a mítosz, miszerint a kávé bizony visszavetheti a gyermekek fizikai fejlődését, a növekedésüket mindenképpen. Rengetegen emiatt nem adnak kávét a legkisebbeknek, ezért most a tudomány is utánajárt annak, hogy mi igaz az egészből.
Alapvető emberi ösztön, hogy kerüljük a szenvedést, és próbáljuk meg a lehető legkényelmesebbé és könnyebbé tenni az életünket. Paradox módon azonban számos kutatás eredményei jelzik, hogy a szenvedésnek és traumának lehetnek hosszú távú pozitív hatásai is.
„A konkrétumokon meg szoktam lepődni, a trendeken nem” – válaszolja Spiró György, amikor aktuálpolitikai eseményekről kérdezem. A Kossuth- és József Attila-díjas írót inkább a múltat illetően érik meglepetések: amikor archívumokban kutakodik, és történészek cikkeit olvasgatja, csodálatos összefüggésekre bukkan. Mire jött rá legutóbb, amikor az idei Margó fesztiválon debütáló könyve, a Malaccal teljes éveink című esszékötet szövegein dolgozott? A szerzővel a ’60-as évekbeli Eötvös Kollégium pezsgő világáról beszélgettünk, amelynek gyakran elfeledett-elferdített története jelenünkről is sok mindent elmond.
Célkitűzéseinket persze a Covid-járvány alakulása sokban befolyásolhatja, de ha minden külső körülmény adott lenne, akkor sem biztos, hogy sikeresen megvalósíthatnánk a terveinket. De vajon miért? Hol bukhatjuk el a nagy terveket? Pszichológus szakértőinket ma erről kérdeztük.
„Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant ki tud bírni” – vallotta Nietzsche. Ezt a mondását idézte Viktor Frankl, a logoterápia megalapítója, aki a koncentrációs táborokban szerzett tapasztalatai alapján figyelte meg, hogy azokból lesznek a túlélők, akik mindenfajta létezésben, még a legborzasztóbb körülmények között is képesek értelmet és célt találni. Ha egy elképzelt jövőbe tudtak kapaszkodni, akkor az élményeiket át tudták forgatni a tanulásba és a személyes fejlődésbe. Hogyan érhetjük el mi is, hogy ne csak a múltunk és a jelenünk határozzon meg minket, hanem az is, amilyenek idővel lenni szeretnénk?
