A vikingek 1700 éve Amerikában járhattak: ez a bizonyíték

Olvasási idő kb. 1 perc

Az egyesült államokbeli Kensingtonban egy véletlen folytán egy gazda hatalmas történelmi felfedezést tett még 1898-ban. Azt, hogy több száz évvel ezelőtt a vikingek már Amerikában járhattak.

A minnesotai Kensingtonban egy férfi saját földjén dolgozott, amikor egyszer csak a gallyak között egy 200 kilogrammos kőtömbre bukkant, s ezzel felszínre hozta az amerikai nemzet egyik legrégebbi és egyben legvitatottabb történelmi leletét.

Ilyen régen is jártak a vikingek Amerikában?

Az amerikai kőtábla nem a tízparancsolatot ábrázolta, de egy fajta ősi írással mégis tele volt, melyre felfigyeltek a korabeli történészek is. Számos elemzést követően arra jutottak, az írásos emlék

Idézőjel ikon

egy Ameriában járt viking expedícióról szóló beszámolót tartalmaz több száz évvel azelőttről.

Hogy pontosan mikorinak is gondolják a leletet, arra vonatkozóan a különböző források eltérően nyilatkoznak, de az biztos, hogy még bőven a Kolumbusz előtti időkből származhat.

A Kensington Runestone néven ismerté vált leletet azonban a tudományos világ azóta is némi kétkedéssel kezeli. A Runestone-szkeptikusok azt vallják, a kőtáblát leginkább némi figyelemfelkeltési szándékkal maga a felfedező gazda véshette, aki egyébként, teljesen véletenül, éppen az Olof Ohman nevet viselő, történetesen svéd származású bevándorló volt.

Ha érdekel Kolumbusz élete, jelentősége és családja is, olvasd el azt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.